94602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegezett szigetelés előállítására szalagokból

Megjelent 1930. évi .január l

ió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKKpraL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94602. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Eljárás rétegezett szigetelés előállítására szalagokból. Naamlooze Veniiootschap Haiideliiiaatschappij Cablon (Cablon Corporation) Hága. A bejelentés napja 1926. évi október hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 21-ike. Az elektrotechnikában csupasz vezetékeket gyakran olykép szigetelünk, hogy arra szalagalakú szigetelőanyagot addig rétegezünk, amíg a szigetelés megfelelő vas-5 tagságot kap. A szalagot úgy visszük fel, hogy a tárgy körül csavarmenetszerűen tekercseljük. Emellett a szalagot úgy viszszük rá, hogy az egymást követő menetek egymást fedik, egymáshoz ütköznek vagy 10 közöttük hézag marad fenn. Iparkodni kell, hogv az egyes szalagrétegek olymódon legyenek egymás fölé fektetve, hogy a menetek szélei vagy a hézagok ne essenek egymás fölé, hanem 15 egymáshoz képest legyenek eltolva. Az ilymódon felvitt szigetelés minden egyes esetében oly helyek is keletkeznek, melyeket a tulaj donképeni szigetelőanyag nem tölt be, hanem, amelyek vagy üresen 20 maradnak, vagy amelyeket a rákövetkező impregnáláskor az impregnálóanyag egyedül tolt ki. Ha ugyanis egymást födve tekercselünk, akkor az átfödőhelyeken dudorodások és mellettük üregek keletkez-25 nek. Ha átfödés nélkül tekercselünk, akkor az egymásután következő tekercselések között hézagok maradnak fenn. Ezek a hézagok a szigetelőanyag átütőszilárdságát az impregnált szalaganyag át-30 ütőszilárdságához képest lényegesen csökkentik. Ez akkor is bekövetkezik, ha utólagos impregnálás alkalmával valamennyi hézag az impregnáló folyadékkal ki van töltve, minthogy ezek átütöszilárdsága lé-35 nyegesen kisebb, mint az impregnált szalaganyagé. A bajt még növeljük, ha a hézagokban üregek maradnak, vagy ha azok utólagos megmunkálás vagy hajlítás alkalmával keletkeznek. Már ajánlották fonott szigetelőszalagok 40 használatát, melyek mechanikai okokból szélükön vékonyabb vagy kevesebb láncfonalat tartalmaznak, mint a középen. Az átfödésnél előálló dudorok ezáltal kiküszöböltetnek. Ezt a célt csak nagyon tökélet- 45 lenül érhetjük el, mert a vetülékfonal vastagsága nem változtatható. Ennek következtében egyenlőtlen vastagságú szélek keletkeznek, úgyhogy nem kapunk sima szigetelőfelületet. 50 Jelen találmány azon a felismerésen alapszik, hogy minden egyes esetben, amidőn sűrűanyagból előállított szalagokat, — melyekhez pl. papir, azonban szövet nem tartozik — használunk (pl. itatott papir- 55 szigetelés részére), a szigetelőréteg átütőszilárdsága igen erősen fokozható azáltal, hogy a szalagokat, mielőtt a vezetékre felvinnök, széleiken lerézseljük, vagy lépcsőzzük és úgy visszük fel, hogy széleiken min- 60 den dudorképződés nélkül átfödjék egymást. Kísérletek kimutatták, hogy pl. az átütőszilárdságot ilymódon 50»/o-ig fokozhatjuk. Az átütőszilárdság annyira fokozható, hogy egyenlővé lesz az összefüggő, 65 azaz széjjel nem darabolt és hézagnélküli anyag átütőszilárdságával. Megfelelő berendezések által eszközölt lerézselés vagy lépcsőzés által a szalag szélének keresztmetszete egyenletes lesz, 70 úgyhogy a szélek átfödésénél nem keletkezhetnek dudorok vagy egyenlőtlenségek. Papiroson kívül, minden olyan anyag jön tekintetbe, mely strukturája folytán a