94582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műselyem nehezítésére

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ,SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94582. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás műselyem nehezítésére. Dr. Clavel René vegyész Basel. A bejelentés napja 1927. évi január hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 17-ike. A találmány műselymek nehezítésére való eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy műselyem nehezítése rendkívül nehézségekkel jár, mert a cel-5 luloza nemesítése útján előállított szálak a nehezítőanyagok, valamint víz behatása iránt nagyon érzékenyek. Műselymek nehezítésére eddig olyan eljárásokat használtak, melyeknél a nehezítőszerek egy 10 sorozata külön fürdőkben, melyek csak egy-e

gy nehezítőszert tartalmaztak, hatott a szálra. A selyemmatringok vagy szövetek az ezen eljárásnál szükséges, fürdők sorozatán való keresztülhaladása folytán 15 a nehezítőeljárás különösen abban a tekintetben befolyásoltatik hátrányosan, hogy eltekintve a szál károsodásától, gyakran a oelluloza-észterek elszappanosodása következik be, miáltal a selyem romlik és 20 gyakran használhatatlanná lesz. A műselyemnehezítésnél tehát arra kell törekednünk, hogy a nehezítést egyfürdős rendszerrel vagy a lehető legcsekélyebb számú nehezítőfürdővel vigyük keresztül. 25 Ugy találtuk, hogy műselymeket a valódi selymeknél szokásos nehezítőszerekkel is nehezíthetjük, ha az alkalmazott nehezítő fürdőknek, melyek a különben csak külön-külön alkalmazott nehezítőszereket, 30 pl- fémvegyületeket, különösen ón- és cinkvegyületeket tartalmazzák, savak vagy savanyú sók, mint pl. foszfátok, aluminátok, szilikátok és máseffélék hozzáadásával, nagyobb savkoncentrációt kölcsönzünk, adott 35 esetben cserzőanyagok, mint pl. hámatein hozzáadása mellett. Ebben az esetben ugyanis a selymet az ónsófürdőből, előzetes mosás nélkül, adott esetben a felesleges ónkloridoldat kiszorítása után, közvet-40 lenül a foszfátfürdőbe helyezhetjük. Az eddigi fémnehezítőszereknek, ill. ezek keverékeinek egy vagy több fürdőben, nagyobb savkoncentráció nélkül való alkalmazása nem volna lehetséges, mert az ilyen keverékeket tartalmazó fürdőkből a 45 műselyem nehezítésére nem alkalmas ónsócsapadékok képződnek, melyek a műselymet homályossá, zavarossá és tejszerűvé, ill. foltossá teszik. Hogy ezeket a lecsapódásokat elkerüljük, az, ezeket a ke- 50 verékeket tartalmazó fürdőknek bizonyos savkoncentrációval kell rendelkezniük, amelyet vagy a nehezítőszerek disszociációjával, vagy a hozzáadott anorgános vagy orgános savakkal és sókkal idézünk elő. 55 Hogy a szálnak a nehezítőszerek fokozott savkoncentrációja okozta túlságos megtámadását kikerüljük, ajánlatos védőkolloidok, mint pl. enyv, zselatin, fehérje és másel'félék alkalmazása. Ezeket a selyemre 60 vagy a nehezítőfürdőbe való helyezéselőtt, pl. impregnálással vagy rákenéssel, esetleg savakkal együtt vagy pedig magában a nehezítőfürdőben adagolhatjuk. A műselymet a fémsófürdőbe való bevitele előtt 65 savanyú hatású anyagokkal, pl. savakkal, savanyú sókkal, adott esetben védőkolloidok adagolása mellett kezelhetjük, mely esetben a fürdő savkoncentrációja esetleg alacsonyabban tartható és adott eset- 70 ben savanyú anyagoknak a fémnehezitőfürdőbe való adagolásától egészen el is tekinthetünk. Ebben az esetben is bekövetkezik a szál duzzadása, ami az utólag alkalmazandó nehezítőszerek hatásosabb és 75 egyenletesebb felvételét idézi elő. A műselyem nehezítése azután egy vagy csak egészen csekélyszámú nehezítőfürdőn való áthúzás útján történik, melyekben a matringok vagy szövetek csak igen rövid ideig 80