94579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés u.n. szárazsajtolású, főként hornyolt tetőzserép előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KI 11\LY1 SZAMA PAIjMI HlünsÁII SZABADALMI LEIRAS 94579. SZÁM. — XVII 1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ú. n. szárazsajtolású, főként hornyolt tetőcserép előállítására. Röck István és Első Brüniii Gépgyár R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 29-ike. Ismeretesek úgynevezett szárazsajto­lásíú téglák, amiknek gyártása a közönsé­ges téglagyártással szemben, többek közt avval az előnnyel jár, hogy nincs szükség 6 szárítóberendezésekre, elmaradnak a szá­rítással egybekötött munkálatok, kiesik a szárításra fordított s a légköri viszonyok nak alávetett idő és hogy az egyszerűbb és rövidebb úton ellenállóbbakká tett saj 10 tolmányok között a selejtek száma csekély, Ismeretesek oly kísérletek is, melyek azt célozták, hogy ez előnyök kedvéért közön­séges, hódfarkú tetőcserepet is ugyanígy állítsunk elő. Az eddig ismeretes kíséri e-15 tek azonban nem vezettek használható eredményre. A téglasajtoló eljárások ugyanis szerfölött porózus felszíneket szolgáltatnak, ami a téglára nézve, ha­barcskötés végett szükséges, azonban ká-20 ros a tetőcserépre nézve, ahol esőre és fagyra kell számítanunk. Ha pedig tömör cserép felszín elérése végett felfokozták a sajtolónyoimásit, akkor a nyers cserepek nyomban össze-visszarepedtek és hasad-25 tak, mihelyt kikerültek a sajtolóformából, A találmánynak az a célja, hogy ezen hátrányokat kiküszöbölje és akár a leg­komplikáltabb alakú, főként tehát a hor­nyolt tetőcserepek ú. n. szárazsaj'olású 80 előállítását lehetővé tegye. A találmány szerinti eljárás lényegileg abban áll, hogy laza anyagot nyers cserépmintává fagono­zunk elő és ennek felül fekvő határfelü­letét, a sajtolóirányra merőleges értelmű 35 vetületben, szabadon hagyjuk, oly célból, hoz az eme vetületben érkező felső saj toló­formát szabadon reázárhassuk. A talál­mány szerint továbbá az előfaconozott, nyers cseirépmintát, ennek tulajdomképemí sajtolását megelőzőleg, merőben sajtoló- 40 irányú erőkifejtés nélkül kezeljük. így mindenekelőtt tökéletes ©lőformá­zást és egyenletes anyagsűrűséget érünk el s módját ejtjük annak, hogy a sajtoló­irányú szerszámmozgás minimális legyen, 45 azután pedig a felső nyomólapot tömören zárhat juk a nyers cserépmin' ára, anélkül, hogy a. még laza nyersanyagnak, elő for­mázással rendezett elhelyezkedését meg­bolygatnék. A sajtolóirányú eirőkífej és 50 mellőzése elhárítja a cserépminta meg­rázkódtatásának veszélyét, a felső nyomó­lapnak oldalirányú betolása pedig eltávo­lítja a cserépminta feletti levegőt, anél­kül, hogy ezt is beleszorítaná a nyers min- 55 tába, vagy csak szeimbenyomná is avval. Az előformázás és a nyers cserépmintá­nak a formaszekrénnyel való tömör közre­zárása után kezdődhetik a tulajdonképani, azaz hasznos sajtolás. A találmány szerint 60 a sajtolásnaik alávetett cserépmintát, a legnagyobb saj tolónyomással is, a nyers­anyag rugalmassági, ill. képlékenységi ha­tárán innen vesszük igénybe. Gondolva te­hát az elkerülhetetlen expanzióra, amin a 65 készre sajtolt cserép teste, a formaszek­rónyből való kiszabadulása pillanatában átmegy, tartalékul hagyunk b'zonyos cse­répnyersanyagrugalmasiságot, ill. képlé­kenységet, hogy ez az expanzióit,, amit pl. 70 a nyersanyagban elnyelt levegő okoz, a cserép ártalma nélkül felvegye. A találmány szerint továbbá a nyers­anyagot 5—15% víztartalmú nyirkos álla­potában elfaconozzuk és sajtoljuk. Ennyi 75 víztartalommal, ami akár adalék, akár bányanyirkosság lehet, a leírt eljárást egyébként változatlanúl, vagyis úgy fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom