94578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás saválló építmények előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94 578. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás saválló építmények előállítására. Wirth Károly János oki. mérnök Berlin-Alt Glienicke. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 2-ika. Á találmány lárgya eljárás saválló épít­mények előállítására műgyantából adott esetben saválló lemezek, kövek vagy más építő elemek felhasználása mellett. A la-5 lálmány tárgyát tevő eljárás abban áll, hogy az építmény előállításához, illetve az építő elemek beágyazásához, összera­gasztásához vagy az építő elemek között levő hézagok kitöltéséhez használt anyag 10 fenolaldehid-műanyagból áll, amely sav­hatás folytán már hidegen megkemé­nyedik. Az eljárást előnyösen oly módon fogana­tosítjuk, hogy erre a célra alkalmas kon-15 denzációs terméket, például folyékony mű­gyantát csekély mennyiségű töltőanyaggal keverünk és azután annyi vizes vagy al­koholos sósavval vagy más savval vagy savleválasztó anyaggal keverünk, hogy a 20 megkeményedési folyamai már hidegben, azonban nem túl hevesen következik be. Adott esetben a keménvítési folyamat elő­mozdítása szempontjából enyhe melegítés is tekintetbe jöhet. A különböző nyers-25 anyagok számára a helyes munkaviszo­nyok és keverési arányok egyszerű előze­tes kísérletek után nehézség nélkül meg­állapíthatók. 1. példa. 30 30 rész folyékony műgyantái és kemé­nyített fenolaldehid-műgyanta porított hul­ladékából 17 részt egymással keverünk, az­után pedig rövid idővel a használat előtt kis adagokban 15°/o-os vizes sósav 6 ré-35 szével keverjük. Az emulziószerű keverék­ből a fölös víz csakhamar kiválik, ame­lyet lebocsátunk. Ez az anyag lágyságát és kötőképességét vékony rétegben és hide­gen egy-két óráig megtartja. Az ismertetett módon előállított anyaggal a saválló leme- 40 zeket az aljzatra felragasztjuk, illetve fel­tapasztjuk és a hézagokat kitölt jük. Körül­ijeiül 24 óra alatt az anyag megkeménye­dik, a legtöbb savval szemben érzéketlen és az eddig használatos vízüvegtartalmú sav- 45 álló cementekkel szemben a savat nem bocsátja át. Tűzállósága nem jelentéktelen és körülbelül 130 Cü -ig", sőt bizonyos kö­rülmények között ennél magasabb hőmér­sékletekig is terjed. Az illesztési hézagokba 50 jutott anyag keménysége használat közben, különösen forró sósavval vagy más .savval való érintkezés folytán még növekedik. Az ismertetett módon előállított anyag különö­sen olyan lemezeknek egyr mással való 55 összeragasztására alkalmas, amelyek anya­gának, hacsak kis mértékben is, szívó­hatása van, minthogy ilyen lemezek az anyag megkeményedésénél kiváltó vizet felszívják. 60 2. példa. Az 1. példában megadott anyagokat nem vizes sósavval, hanem 5 rész telített alko­holos sósavval keverjük. A reakciófolyamat körülbelül ugyanúgy megy végbe, mint 65 az 1. példánál, azonban jelentékenyebb vízkiválás nélkül. Ez a keverék -mnél­fogva olyan lemezek kötésére is alkalmas, amelyek anyaga tömör. A keményített ra­gacsanyag maga is saváthatlan és nincsen 70 szívóhatása. A porított műgyanta-hulladékokon kívül hozaganyagok gyanánt természetesen a leg­különbözőbb anyagokat, például kvarc­port, azbesztet, kovaföldet, zsírkövet stb. 75 használhatunk. Különösen ajánlatos egye­bek közt az égetett gipsz, mert ez a nozag­anyag a kiváló víz káros hatását meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom