94563. lajstromszámú szabadalom • Likacsos, homogén zavarosított mesterséges masszák és eljárás azok előállítására

Megjelent 1930. évi januá r hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94563. SZÁM. — IVh/l. OSZTÁLY. Likacsos, hcmogén, zavarosított mesterséges masszák és eljárás azok előállítására. Kunstharzfabrik Dr. Fritz Pollak Ges. m. b. H. Wien. A bejelentés napja 1927.évi január hó 12-ike. Az aldehideknek, különösen formalde­hidnek karbamidra vagy karbamidszár­mazékokra való behatása útján létesülő kondenzációs termékek előállítására szol-5 gáló eddigi eljárásokkal mindenekelőtt kristályszerűen átlátszó, víztiszta, üveg­szerű mesterséges massza elérésére töre­kedtek. Ugyanezen kiindulási termékek azonban lehetővé teszik opalizáló külszín-10 tői egész kréíaie-hér külszínig változó, za­varosított termékek előállítását is. Ha ezenkívül e zavarosított masszáknak még likacsos strukturát is kölcsönzünk, úgy tajtékszerű termékekhez jutunk. 15 Az eddigelé ezen célokra javasolt eljá­rásokkal akként dolgoznak, hogy a kar­bamid és a formaldehid közötti reakciót oly vegyi feltételek között hagyják vég­bemenni, hogy az alkalmazott oldatban 20 már eleve lehér termék létesül. Az ezen fehér termék által tejszerűen zavarosított gyantaoldatot azután felhabzás és gyors megmerevedés révén durvalikacsú, zava­rosított termékké alakítják át. Ezen eddi-25 gelé ismeretessé vált eljárások azt a hát­rányt mutatják, hogy a kiindulási oldat tekintetében betartandó, meghatározott vegyi arányokhoz vannak kötve. Ezen­kívül az. ily masszák likacsos strukturája, 30 előállításának durva-mechanikai jellege folytán, szabálytalan és buborékosán fel­hajtott részeket mutat. A találmány célja már most oly eljárás létesítése, melynek segélyével, a kiindu-35 lási ponttól függetlenül, zavarosított és tökéletesen homogén likacsos masszák sza­bályozható pórusnagysággal állíthatók elő. Azt találtuk, hogy ez meglepően egy­szerű módon válik lehetségessé, ha előbb 40 a szokásos módon a kezdeti kondenzációs terméket állítjuk elő és ezután a rákövet­kező zselatinálló folyamatnak csupán kol­loid-kémiai befolyásolása, útján a kelet­kező kocsonyás vázban oly üreges struk­turát létesítünk, melynek intersticiós terei 45 a fény hullámhosszának méretíokozatával egyeznek meg vagy ezt meghaladják, mire ezen struktura megtartása mellett a ke­ményítést foganatosítjuk. Ismeretes, hogy a karbamid-kondenzá- 50 ciótermékek előállításánál a folyamat ál­talában véve három fokozatban megy végbe. Az első fokozat többé-keivésbbé sű­rűn folyós, sol-jellegű kondenzációs ter­méket eredményez. A második fokozatban 55 a zselatinálás megy végbe, míg a harma­dik fokozatban a massza a kocsonyában még meglévő dispergáló szer kiűzése ré­vén keményíttetik. Már most a találmány révén módunk- 60 ban áll a második fokozatban végbemenő zsslatinálási folyamat kolloidkémiai be­folyásolása révén a keletkező kocsonyás váz sűrűségét tetszőlegesen változtatni. A zselatinálló folyamat befolyásolására 65 a kolloid-kémiában ily célokra ismeretes szerek bármelyikét alkalmazhatjuk. Mint­hogy a kolloidok a különböző befolyáso­lásokkal szemben nem viselkednek egysé­gesen, a legkedvezőbb módszer, ill. anyag 70 megválasztásának az első fokozat esetről­esetre változó kondenzációs termékéhez, valamint a kívánt zavarosításhoz és pó­rusnagysághoz kell alkalmazkodnia. Ily módszerek gyanánt különösen bizonyos 75 meghatározott koncentrációknak, megha­tározott hőmérsékleteknek alkalmazása, valamint alkalmas, kolloid-kémiailag ha­tékony hozagok jönnek tekintetbe. Míg pl. üvegtiszta mesterséges masszák 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom