94548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ehető gombák tenyésztésére melaszon és hasonló meterséges táptalajokon

3le.tr jelent 1930. évi január lió 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94548. SZÁM. — X/g. OSZTÁLY. Eljárás ehető gombák tenyésztésére melászon és hasonló mestersége? táptalajokon. Dr. Szűcs József vegyész Wien. A bejelentés napja 1927. évi április hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi május hó 6-ika. Ehetőgombák és kiváltképen a csiperke­gomba tenyésztésénél a siker nagyrészben a tenyésztő személyes tapasztalatától és ügyességétől ltigg. A technikai myko-5 logia mindmáig alig járult hozzá a hasz­nálatban levő tapasztalati eljárások töké­letesbítéséhez. Lehetséges ugyan csirázó spórát nem csirázótól, egészséges myce­liumot betegtől megkülönböztetni, de 0 nem sikerült eddig normális mycelium­tevékenységet vagy a rendelleneset oko­zati összefüggésbe hozni folyamatokkal, melyek egyidejűleg a tenyészágy belsejé­ben végbemennek. A legügyesebb te-5 nyésztő sem képes ennek folytán minden körülmények között a sikert biztosítani. A csiperkegomba tenyésztésénél lótrágyát használunk táptalajnak. A lótrágya al­kalmazhatósága nagymértékben függ a 3 lovak etetési módjától és a trágya kiké­szítésétől (preparáció). A preparáció maga 10—20 napot vesz igénybe. S ha ed­dig is minden rendben ment volna, a kul­turák később nagy veszélynek vannak ki­:> téve a csaknem mindig fellépő növényi és állati ellenségek következtében. Vegetációs kísérletek ehető gombákkal arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a legtöbb ehető gomba táplálkozási igé-3 nyei nem is annyira speciálisak, mint ahogy eddig gondolták. A könnyű te­nyészthetőségnek tehát nem a különleges, mesterségesen csak nehezen utánozható igények állottak útjában s a lótrágya sem j elsősorban speciális vegyi összetétele kö­vetkeztében különösen alkalmas a csiper­kegomba tenyésztésére, hanem a prepará­ció alatt végbemenő fermentáció úgy megváltoztatja a lótrágyát, hogy benne a csiperke myceliuma a legtöbb versengő 40 organizmussal szemben megállja a helyet. A jelen találmány szerint ugyanez a cél elérhető, ha szilárd és félszilárd támasztó­anyagokat (Trágerstoffe), mint turfa, szalma, fűrészpor, föld, lomblevél agar- 45 agar és hasonló anyagok vagy ezeknek keveréke, organikus anyagokkal, mint például szénhidrátokkal és alkalmas táp­sókkal, különösképpen nitrogén- és fosz­fortartalmúakkal összehozzuk és hasonló- 50 képpen mint az a lótrágyánál magától be­következik, baktériumok vagy penész­gombák színtenyészetével vagy keverék­tenyészetével mesterségesen beoltjuk vagy olykor, kedvező körülmények között, ez 55 az infekció, mely a fermentációt előidézi, magától is előáll. Ajánlatos az ilyetén­képen fermentáció útján elkészített mes­terséges táptalajt sterilizálni. Ha ezután a táptalajt csiperkegomba myceliumával 60 beoltjuk, úgy az színtenyészetben, lénye­gesen gyorsabban és nagyobb biztonság­gal növekszik, mint a lótrágyán. Ügylátszik a fermentáció folyamata ab­b-n nyilvánul, hogy az azt végrehajtó 65 mikroorganizmusok anyagforgalmi ter­mékeikkel egyrészt kitűnő táptalajt nyúj­tanak a csiperkegomba myceliumának, másrészt pedig a táptalajt későbbi infek­cióktól megvédik. 70 Példa: 55 kg száraz turfa, 20 kg melasz, 0.7 kg szuperioszfát, 0.2 kg ammonszulfátot jól összekeverünk és egy Aspergillus fajjal, pl. Asperg. bruneus-szal beoltunk, mi- 75 után a hydrogén-ion-koncentrációt a ke­verékben h—102 -re hoztuk. 2—5 nap múlva a fermentáció végbement. Utána sterilizá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom