94526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg vízben duzzasztható keményítő előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAB KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94526. SZÁM. — TV/g. OSZTÁLY. Eljárás hideg vízben duzzasztható keményítőnek az előállítására. Dr. Meyer Ottó vegyész Arnstadt (Thüringia). A bejelentés napja 1927. évi május hó 28-ika. Hideg vízben duzzasztható keményítőnek az előállítására eddigelé száraz kereskedelmi keményítőt alkohollol, acetonnal vagy hasonló, vízben oldható szerve® 5 oldószerekkel és maróalkalilúgokkal egyidejűleg vagy egymásután kezeltek és emellett a szerves oldószereiket lepárlás által visszanyerték. Ismeretessé vált már továbbá keményítőt folyékony, vízben 0 oldhatatlan aliphatikus vagy aromatikus szénhydrogénnel, mint pl. parafinolajjal vagy benzollal, valamint ily szénhydrogének vízben oldhatatlan vegyületeivel, iőleg tetrachlorszénnel való keverés által 5 és vizes maróalkalilúggal való erre következő kezelés által duzzaszthatóvá tenni. Mindezen esetekben azonban először is igen nagy mennyiségű szerves oldószerekre volt szükség, hogy maróalkalilúg-0 nak a hozzáadásánál gumiszerű csőiméképződés megakadályoz,tassék, pl. vízben oldhatatlan széinhydrogének vagy ezek vegyületeinek alkalmazásánál a kezelt keményítő súlyának egészen 80%-áig, 5 mely oldószermennyiség legnagyobb része nem volt visszanyerhető, azonkívül pedig ily módon csak ki nem elégítő duzzaszthatósággal és ragasztó erővel, valamint csekélyebb tartóssággal ós rosisziabb porrá 0 törhetőséggel bíró termékeket nyertek. Azt találtam már most, hogy a hydrált cyklikus phenolok és ketonok, főleg a cyclohexanon és a methylcyclohexanon, a duzzasztbató keményítő előállítására 5 eddigelé alkalmazott vegyületektől anynyiban mutatnak egészen eltérő és előnyös magatartást, hogy ezen anyagokból már egészen k;

s mennviség (2—3%) elégséges ahhoz, hogy az azokkal kevert kerné-0 nyítőnek vizes maróalkalilúgokkal való rákövetkező kezelésénél a keményítőnek gumiszerű csamósodása megakadály oztassék és hogy az így nyert keményítő a közömbösítés után majdnem száraz, a szárítás után pedig könnyen poríj 45 törhető és tetemesen nagyobb duzzaszthatósággal és ragasztóerővel bíró termeket képezzen. A hydrált cyklikus vegyületeknek a lepárlása, azoknak visszanyerése céljából, itt az alkalmazott igen cse- 50 kély mennyiségek miatt egyáltalában nem szükséges, sőt azoknak jelenléte a száraz keményítőben igen előnyös, mivel konzerválóan hatnak és ennek következtében a vízzel megérintett duzzasztható 55 keményítőnek figyelemreméltó tartósságot adnak. Az eljárás úgy foganatosíttatik, hogy száraz, poralakú kereskedelmi keményítőt egészen kis mennyiségű hydrált cyk- 60 likus phenollal vagy ketonnal összekeverünk, azután erős kavarás mellett 20— 30%-os vizes maróalkalilúgot adunk hozzá, bizonyos ideig állni hagyjuk, azután szerves savval annyira közöm- 65 bösítjük, míg a termék csak egészen gyenge alkalikus reakciót mutat és végül alacsony hőmérsékletnél szárítjuk. Szilárd szerves savnak, mint pl. oxalsavnak, az alkalmazásánál, bizonyos esetekben 70 el -"n vös először az alkalinitásnak csak a felét közömbösíteni, azután szárítani ós végül az alkalinitás másik felét, ill. maradványát pontosan közömbösíteni. Példa. 100 kg burgonyalisztkeményítőt 75 3 kg cyclohexanonnal jól összekeverünk és a keverékhez azután, kavarás mellett, 30 kg 30%-os nátronlúgot adunk. A keveréket egy óráig állva hagyjuk, azután 7 kg porrá tört oxalsavval keverjük és 80