94494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasból vagy ennek ötvözeteiből készült tárgyak pácolására
Megjelent 1ÍKÍO. évi január li ó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94494. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás vasból vagy ennek ötvözeteiből készült tárgyak pácolására. Werk Rotliau der Eisenwerke A.-G. Rothau-Neudeck és Dr. ing-. Eisenkolb Frigyes mérnök Rothau. A bejelentés napja 1927. évi február hó 10-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi február hó 24-ike Vasból vagy ennek ötvözeteiből készült tárgyaknak szabad levegőn és melegen való kezelése mellett elkerülhetetlen, hogy a felület oxidálása be ne következzék, 5 A legtöbbféle használatnak célja azonban megköveteli, hogy a keletkezett fémoxidból álló bevonat újból eltávolíttassék. E célból a megtisztítandó tárgyakat vagy homoksugárfúvók hatásának vetjük alá, 0 vagy redukáló gázzal kezeljük, vagy pe dig — ami a leggyakoribb eset — savfürdőben kezeljük, hogy ebben az oxidokat vegyileg leoldjuk. Az utoljára említett kezelési módnál azonban igen kellemetlen 5 mellék jelenség mutatkozik, ami abban nyilvánul meg, hogy a sav hatása a rogya leoldása után nem szűnik meg, hanem a tiszta fémet tovább támadja. Ha a pácolásra — miként ez majdnem kizárólag !0 történik — sósavat vagy kénsavat használunk fel, akkor a tiszta fémnek fentemlített megtámadása hidrogéníejlődéssel van egybekötve, aminek viszont kellemetlen savgőzök képződése a következménye, !5 minthogy a felszálló, apró gázbuborékok savrészecskéket ragadnak magukkal. El tekintve attól, hogy sav- és anyagveszteség áll elő, hogy továbbá a savgőzök a környezetet megfertőzik, a fémnek meg-ÍO íámadtatása a pácolószer minőségére is káros következménnyel jáx, ami a pác megtörése, ridegsége és buborékképződés elnevezés alatt ismeretes és aminek magyarázatát a képződő hidrogénnek a vas-55 ban való oldhatóságára vezetik vissza. Hogy a pácolásnaik itt felsorolt hátrányait megszüntessék, hogy továbbá a pácoló folyamatot kizárólag az oxidréteg eltávolítására szorítsák, kísérleteket végeztek oly irányban, hogy a pácoló fürdő- 40 hoz bizonyos anyagokat adagoltak, melyek arra voltak hivatva, hogy a savnak azt a tulajdonságát, mely szerint a tiszta lémet hidrogéníejlődés közben oldja, megszüntesse. Ilyein szerek pl. a faecet vagy 45 a kátrányvíz. Azonban ezek egyike sem felel meg céljának tökéletesen és ha nagyobb mennyiségben adagoltatnak, akkor a pácoló fürdőt beszennyezik. Az ismeretes egyéb pácolószerek, melyek a kitűzött 50 cél elérésére szolgálnak, nagy áruk miatt kiterjedt és általános használatra gazdaságosan nem fordíthatók. Javaslatba hozták már azonkívül mindenféle fehérjeanyagoknak a pácoló für- 55 dőhöz való hozzáadását is. A beható és rendszeres vizsgálódások azonban már most azt mutatták, hogy a fehérjemolekulának lebontása által a védőhatás igen lényeges mértékben 60 emelkedik. A találmánybeli eljárás lé n yege éppen abban áll, hogy a pácoló für dőkhöz pótanyag gyanánt a fehérje lebontási termékeit adjuk hozzá. A fehérjeanyagok lebontását azonban 65 nem szabad túlságos mértékig folytatnunk, mert ezáltal a védőhatás ismét csökken, olyannyira, hogyha a lebontást aminosavak keletkezéséig folytatjuk, akkor a védőhatás a változatlan fehérje- 70 anyagok hatása alá süllyed. A végzett kísérletek folyamán ugyanis az tünt ki, hogy néha a fehérje lebontási termékeinek néhány ezredrésznyi százalékban való hozzáadása elegendő arra, 75 hogy a tiszta fémnek a sav által való
