94476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazántápvíznek a benne foglalt gázoktól való mentesítésére vakuum utján

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94476. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Eljárás a kazántápvíznek a benne foglalt gázoktól való msntesítésére vákuum útján. Philipp Müller G. m. b H. Stuttgart. A bejelentés napja 1926. évi június hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi julius hó 3-ika. Már régebbről ismeretes, hogy a vízből a benne foglalt gázok vákuum felhasználásával eltávolíthatók. Az erre való berendezések azonban könnyen romlanak, műkö-5 désük bizonytalan és erőszükségletük is jelentékeny. A bejelentés tárgyát tevő új eljárás szerint mindezeket a hátrányokat igen egyszerű módon elkerüljük s emellett az eljárás alkalmazása nem okoz külön 10 költségeket. Másrészről az is ismeretes, hogy egy vagy több egymással kapcsolt kazánból kiinduló iszapelvezető vezetéket egy víztisztítóba irányítanak. Az iszapelvezetés 15 olykép történik, hogy a kazánból állandóan elvezetnek bizonyos meghatározott mennyiségű kazánvizet. Eddigelé ezt a vizet, melegveszteségek elkerülése okából, közvetlenül a víztisztítóba vezették. 20 A találmány értelmében ezt a körülbelül 200 fokos vagy még melegebb, iszaptartalmú kazánvizet használjuk fel a tápvíz gáztalanítására. Ezt egyszerű módon úgy érjük el, hogy egy vákuum-tartány felett 25 egy gőzsugár-légszivattyút rendezünk el, amelyen az iszapos kazánvíz, vagy pedig csupán csak az iszapos kazánvízből nyert gőz áramlik át. A gőzből, levegőből s. i. t. álló elegyet egy előmelegítőbe vagy haiO sonló készülékbe vezetjük, ahol a gőz kondenzálódik, a levegő pedig eltávozik. Ha iszapvisszavezetés helyett regenerációs eljárást alkalmazunk, úgy természetesen az ú. n. regenerációs vezeték hasznosítható !5 erre a célra. Általában bármiféle kazánvízvezeték, — vezessen az akár iszapot, akár szódát vagy könnyen oldódó sókat, akár más anyagokat, — felhasználható a szóban forgó célra; :0 az elért hatás természetesen az elvezetett kazánvíz mennyiségével áll összefüggésben. Az iszapvisszavezeléssel kapcsolatos eljárásnál az elvezetett iszapos kazánvíz menynyisége attól függ, hogy milyen maradékkeménységgel kerül a tisztított víz a ka- 45 zánba. A regenerációs eljárásnál ellenben az élvezete t szódatartalmú kazánvíznek mennyisége a karbonátkeménységtől függ, nevezetesen hogy minő szódafelesleget tartunk adott esetben a kazánvízben még 50 megengedhetőnek és mennyire akarjuk kicsapni a tisztítóban a karbonát-keménységet okozó vegyületeket. Ha könnyen oldható sókat, mint pl. glaubersót vagy konyhasót kell a kazánból a kazánvízzel 55 együtt elvezetni, az eltávolítandó kazánvíz mennyisége a tápvíz sótartalmától és a kazánvíznek adott esetben meg megengedettnek tartott koncentrációjától függ. Az eltávolítandó kazánvíz mennyisege tehát ese- 60 tenként nagyon változik, minek megfelelően a gáz.alanítás mértéke is esetrőlesetre változni fog. A legtöbb esetben azonban az elvezetett kazánvíz mennyisége elegendő lesz arra, hogy vele a tápvizet ki- 65 elégítő módon gáztalanítsuk. Az új eljá;ás kiviteli módja a csatolt vázlatos rajz alapján a következőkben van példaképen ismertetve. A rajzon (a) jelöli a kazánokat, (b) az 70 egyes kazánokból kiinduló kazánvízvezetékeket, c) a kazánvíz gyűjtővezetékeid) egy, a 'c) vezetékbe kapcsolható víztelenítő, amelyben a nyomáscsökkenéskor előálló gőzt a maradékvíztől elkülönítjük, 'e) 75 a gőzvezeték, amely a nyomáscsökkenéskor előálló g"zt az (f) gőzsugár-légszivattyúhoz vezeti. A (g) vezetéken a gőzgáz-elegy a (h) előmelegítőhöz áramlik, melybe az (i) vezetéken a tisztítandó víz 80