94456. lajstromszámú szabadalom • Fürdőkályha

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. ___ MAGYAR KIRÁLYI íS^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94456. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁY. Fürdőkályha. Töreky Sándor bádogos, víz- és gázszerelő Budapest. A bejelentés napja 1927. évi április hó 29-ike. A fa- és széntüzelésű kályhák hátránya a gázkályhákkal szemben, hogy segélyükkel a forró víz és ezzel a fürdő elkészítése huzamosabb időt vesz igénybe. 5 A találmány szerinti íürdőkályha, szénvagy fatüzeléssel, percenként 6—10 liter víznek 45 C°-ra való hevítését, egy fürdőnek tehát 10—12 perc alatt való elkészítését teszi lehetővé. 0 Lényegében a kályha, melyet a mellékelt rajz 1. ábrája hosszmetszetben, 2. ábrája keresztmetszetben tüntet fel. Az (1) külső és (2) belső köpenyből 5 álló, alul, felül zárt víztartányból, ezen belül centrikus helyzetű (3) füstesőből, e köré helyezett füstterelő (4) csigalemezből s a tartány legalsó részét felső végével összekötő (5) vertikális előmelegítő !0 csövekből áll. A (4) csigavezeték, átmérő irányban, egészen a víztartány (2) belső faláig ér s csupán helyenként bír az (5) vertikális csövek befogadására szolgáló, megfelelő 15 kivágásokkal. E vertikális csövek, melyek a kályha (2) belső köpenyén belül, ennek kerülete mentén vannak elhelyezve, szolgáltatják gyors felmelegedésükkel az első meleg vizet, to A kettős köpeny alatt a (6) vízgyűjtő csatorna foglal helyet, amelyben a befűtéskor a (2) belső, hideg falra lecsapódó izzadásvíz gyűlik össze; ez a víz azután, a tüzelés folyamán, természetesen elpárolog. 15 Ez alatt van a szokásos (7) tüzelőtér, a (4) csigavezeték felett pedig a köpenyre helyezett (8) sisak, a füstgázok elvezetésére. A (4) csigalemez alul a behajlított köpenyre támaszkodik, a (3) füstcső pedig legcélszerűbben alul, felül a csigalemezhez van erősítve. A (3) füstcső a (9) elzárólappal s a (10) tolórúd segélyével egész keresztmetszetében elzárható vagy ismét szabaddá tehető. A kályha ezenkívül el van látva a víz 45 visszaömlését megakadályozó, szokásos (10) vízbeeresztő csővezetékkel, mely a kályhában lévő víznek a (12) vízbeeresztő csapon keresztül a (13) vezetékbe való visszaömlését akadályozza meg azzal, hogy 50 felső részén kis, felül nyitott (14) csővel van ellátva s így a (15) zuhanyon vagy a (16) alsó kifolyócsövön keresztül — aszerint, hogy a (17) csapon keresztül a kifolyó vizet a (15) zuhanyba vagy a (16) 55 kifolyócsőbe vezetjük, — a szabad levegővel is közlekedik. E kályha előnye, mint fentebb is emlí tettük, az eddigi fa- és széntüzelésű kályhákkal szemben az, hogy segélyével gyor- 60 san állítható elő a meleg víz. Melegvízkészítéskor a (12) vízbeeresztő csapot nyitva tartjuk ós a kályhában állandóan tüzelünk s a vizet, a (17) csap állása szerint, vagy a (15) zuhanyba vagy az alsó 65 kifolyócsövön keresztül bocsátjuk ki; a (9) el zárólapot ilyenkor a (10) rúddal betoljuk, vagyis a (3) csövön keresztül a huzatot elzárván, a füstöt, a (4) csigalemezzel terelve, csak hosszú úton bocsátjuk át 70 a (3) cső és a (2) köpeny között. Csak amikor meleg vízre már nincsen szükségünk, nyitjuk ki ismét a (3) cső (9) elzáróját, hogy a kályha túlságos felmelegedését elkerüljük. 75 Vízkibocsátás céljából a kályhára, természetesen, ép oly jól felszerelhető az ismert Neptun csaptelep is; a fent leírt, egyszerűbb szerkezet csupán az olcsóságot akarja szolgálni. Maga a fürdőkályha- 80