94444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalitartalmú szemcsés koksz előállítására

Megjelent 1930. évi január hó 15-én . ___ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94444. SZAM — lV/i. (Il/a.) OSZTÁLY. Eljárás alkálitartalmú szemcsés koksz előállítására. N. Y. Nederlandsche íVIijiibouw eii Haiidelmaatschappij Amsterdam. A bejelentés napja 1926. évi november hó 27-ike. Meleg gázreakciók foganatosítására, különösen cianidnak alkaliák vagy bá­rium oxidjai, ill. karbonátjai és szénhor­dozó keverékéből nitrogén átvezetése ré-5 vén való előállításánál ajánlatosnak bi­zonyult lencse-, diónagyságú, nyomásnak ellentálló likacsos szénanyag alkalma­zása. Az ilyen anyaghoz a gáz minden oldalról jól hozzáférhet s az anyag szi-10 lárdsága folytán még magas rétegben sem morzsolódik porrá. Kellő porozitású és aktivitású ilyen szénanyagot, ill. alkalikus kokszot a ta­lálmány értelmében azáltal létesítünk, 15 hogy fossziliákat, mint kőszén, barna­szén, tőzeg, vagy közönséges növény­hulladékot bizonyos kötőhatást kifejtő adalékokkal s az esetleg szükségelt ás ványi sókkal együtt megszabott módon 20 párolunk, ill. kokszosítunk, mégpedig úgy­hogy a párolandó anyag mindig csak vé­kony rétegben legyen a hőhatásnak ki­téve. a képződő párolási gázok és párák rögtön elvezettessenek s a keverékből kép-25 ződő szemcsék vagy darabok nyomás vagy ejtés által el ne morzsolt assanak. ill célból a keveréket legcélszerűbben zárt kamrába szerelt, belülről fűtött és gáztömítő hővezető falakkal bíró forgó 50 dobok mentén vezetjük s a kamrából a gázalakú terméket rögtön elvezetjük. A forgó dobon lécek vannak elrendezve, melyek meggátolják, hogy a szemcsék túl­ságosan nagy nyomás, vagy magasról 55 való ejtés folytán szétmorzsolódjanak. Kötőhatású anyagok gyanánt ismert módon aszfalt, kátrány vagy a fossziliák egyéb desztillációtermékei, cellulózhulla déklúg használható. Friss növényanyagok­ból, mint gabonahulladékból, pl. pelyvá- 40 ból, szalmából stb. alkaliákkal való főzés és ezt követő bepárlás révén létesíthetünk olyan anyagokat, melyek a rákövetkező párolás alkalmával kellő szilárdságú koksz létesülését teszik lehetővé. 45 Az ilyen lencse-, diónagyságú alkáli­koksz előállítására legalkalmasabb kiin­dulási anyagnak a huminsavak, ill. az ebből képződött alkálihumátok bizonyul­tak. Ezen fosszilia az alkáliák vagy bá- 50 rium oxidjaival vagy karbonátjaival ned­vesen keverve, minden további oldalók nélkül igen aktív szemcsés kokszot szol­gáltat, mely nitrogénnek 1000°-on való behatásakor gyorsan és jótermelósi há- 55 nyaddal szolgáltat alkáli-, ill. földaikáli­cianidokat. Az alkálihumátot legegyszerűbben a növényi bomlás terméket képező, ú. n. tisztahumuszból nyerhetjük, mely Cassel 60 környékén való előfordulása és eddigi, festék gyanánt való alkalmazása folytán casseli barna néven ismeretes. Ezen tiszta­humuszból alkálikarbonáttal vagy hidro­xiddal való kezelés révén keletkezik az 65 alkálihumát, mely vízben oldódik s ezáltal a tisztahumuszban lévő homokos alkat­részektől könnyen elválasztható. A tőzegben és némely fiatal barnaszén­ben alkáliákkal kioldható kis mennyiségű 70 szabad huminsavakon kívül nagyobb mennyiségű, ú. n. huminanyagok vannak, melyek csak vízzel nyomás alatt való fő­zéskor alakulnak át szabad huminsavakká, de alkáliákkal való főzés révén is feltár 75 hatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom