94440. lajstromszámú szabadalom • Fémlap

Megjelent 1930. évi január hó 15-én . ___ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94440. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. Fémlap. Humphris Frank mérnök Dorset (Anglia). A bejelentés napja 1927. évi május hó 19-ike. A találmány tárgyát fémlap képezi, mely lyukasztás vagy hasítékolás és nyújtás út­ján készül és ezenkívül akként van haj­lítva, hogy a hálózatszerű, a laprészek i összefüggését biztosító csíkok vagy szárak, melyek egyik csomóponttól a másik cso­mópontig haladnak, a lap egyik oldalán egy boltozatos rostélyzatot alkotnak meg­görbített csomópontoknak egy sorával és i a lapnak másik oldalán ugyanily rostély­zatot alkotnak ugyanilyen csomópontokkal. A találmány szerint ilymódon előállított fémlap csomópontjai közötti száraknak hajlítását, melyeket a következőkben «cso­mószáraknak* fogunk nevezni, akként esz­közöljük, hogy a lap mindkét oldalán egyenlő számú vagy különböző számú cso­mószár ívalakban akként domborodjék ki, hogy ezáltal párhuzamos síkokban fekvő átbocsátó nyílások képződjenek, melyeken sima vagy csavarmenetes rudak, csapok, csövek vagy lécek vagy bármily más alak­ban kiképezett merevítő elemek dughatok át, oly célból, hogy nagyobb szilárdságot vagy merevséget igénylő lapoknál pótlé­kos merevítő közegek gyanánt szolgál­janak. Ha egy fémlemezt az előbb említett cél­ból lyukasztunk vagy abban lyukakat vá­gunk ki, akkor egy lyukasztott lemezt ka­punk, melynél a csomópontok között cso­mószárak futnak, melyeket az előzőkben említett módon ívalakban meghajlítunk. Emellett felváltva az egyik csomószárat az egyik irányba és a következő csomószá­rat az ellenkező irányba hajlítunk ki vagy pedig egy csomószár helyett két vagy több szomszédos csomószárat az egyik irány felé és két vagy több szomszédos csomó­szárat a másik irány felé hajlítunk ki, miáltal az említett merevítő elemek fel­vételére szolgáló nyílások képződnek. A találmány szerint az előzőkben ismer­tetett módon alakított fémlapnak meggör­bített csomószárai a harántmetszetben V- 45 alakú csomópontokban függnek össze egy­mással, melyek, ha fokozottabb merevséget akarunk elérni, hosszirányban és haránt­irányban vagy mindkét irányban redőzve, hornyolva vagy rovátkolva vannak vagy 50 pedig a meghajlított csomószárak haránt­metszetükben is vályuszerűen vagy ível­ten vannak kiképezve. A találmány szerint továbbá a hálószerű rostélyzatnak csomószárai a boltozatszerű 55 meghajlításon kívül még akként vannak alakítva, hogy csészeszerű, mélyített vagy öblös rostélyszemek képződnek. Ezeket a szénieket a következőkben összességükben fÖszémsóroknak vagy egyenként főszernek- 60 nek fogjuk nevezni, megkülönböztetésül más szemektől, melyeket közbenső szem­soroknak, iü. egyenként közbenső szemek­nek fogunk nevezni. A főszemsornak mindegyik szeme a leg- 65 szélesebb helyen a szemmel harántirány­ban közvetlenül össze van kötve a követ­kező főszemsornak egy főszemével. Mind­egyik főszemsornak szemei a laphoz ké­pest ellenkező oldalon fekszenek, mint 70 azon főszemsornak szemei, melyekkel ama­zok közvetlen összeköttetésben állanak és két-két ily főszemsor között az említett közbenső szemsoroknak egyike fekszik, me­lyeknek mindegyik szemét két egymással 75 közvetlenül összekötött főszemsor négy egy­mással közvetlenül összekötött főszemének meghajlított csomószárai alkotják. A találmány szerint előállított oly lapok, melyek csészeszerűen bemélyedő főszernek- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom