94416. lajstromszámú szabadalom • Egymáson csúszó részekkel bíró nyomóközegelosztó szerv

Megjelent 193Q. évi február hó 71-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 944-16. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Egymáson csúszó részekkel bíró nyomóközeg-elosztó szerv. Tebaldi Alessandro mérnök Milano. A bejelentés napja 1926. évi december hó 30-ika. Különböző nyomású közegeket tartal­mazó két tér közti közlekedés vezérlésére tudvalevőleg egy nyílásokkal ellátott helytálló szervvel érintkezően, ehhez ké­pest elmozgó szerveket, mint tolattyúkat stb. alkalmaztak, melyek forgó, vagy ides­tova járó mozgást, vagy mindkettőt vé­gezhettek. Az ilyen ismert berendezéseknél a tömí­tés azon nyomástól függ, amellyel a to­lat tyú vagy más szerv a (folyékony, gáz­alakú, gőzalakú stb.) közegátbocsátására szolgáló nyílásokkal ellátott helytálló szervhez szoríttatik, továbbá az érintkező­felületek szabatos megmunkálásától és a kenés jóságától. A találmány oly szerkezetre vonatkozik, mely a forgó vagy alternáló zárószervek tömítését megjavítja és oly tökéletessé teszi, mint amilyen az ülőkésszelepekkel bíró szerkezeteknél elérhető. A találmány értelmében a közegátbo­csátó nyílást határoló szegélyek rugalmas kiképezésüek, úgyhogy ha a nyomóközeg hat reá, ez a rugalmas szegélyeket a má­sik szervhez szorítja, még pedig a nyo­más alatt álló közeg nyomásával arányo­san és külső szervektől, pl. az eddig alkal­mazott rúgóktól függetlenül. A csatolt rajzon példaképen két fogana­tosítási példa van feltüntetve; 1. ábra egy találmány szerinti tolattyú vázlatos metszete; 2. ábra ennek alaprajza; 3. ábra egy forgó elosztó szerv metszete az 5. ábra 3—3 vonala szerint; 4. ábra az 5. ábra 4—4 szerinti, 5. ábra pedig a 3. és 4. ábrák 5—5 sze­rinti metszete. Az 1. és 2. ábrákon a nyomóközeg hatása alatt álló (1) tolattyú megszabott időkö­zökben (2) nyílásán keresztül közlekedést létesít pl. a külléggel. A (2) nyílás lezá ráfiára szolgáló (4) szerv (3) nyílása idő­szakosan fedi a (2) nyílást s az (1) és (4) 45 szervek egyike tetszés szerinti ismert mó­don a másikhoz képest idestova tolatik el. A rajz értelmében a (4) szervvel érint­kező (1) tolattyúnak a nyílás körüli (5) szegélye le van vékonyítva és rugalmas 50 nyelvet képez, melyet a vezérlendő közeg nyomása szorít a (4) szerv felületéhez. Az (5) szegélyben a (2) nyílás felé irá­nyuló (6) hasítékok a szegélyt egyes nyel­vekre osztják fel, melyek egymástól fiig- 55 getlenül hajolhatnak ki. Ugyanezen ered­ményt azáltal is elérhetjük, hogy a nyel­veknek olyan alakot adunk, melyek defor­mációjukat annyira lehetővé teszik, hogy a közeg nyomása folytán a nyelvek szélei 60 a másik szerv felületéhez szorulhassanak. Mihelyt a tolattyúra nyomóközeg hat, ennek nyomása az (5) nyelveket a (4) szervhez szorítja s ezáltal a közeg nyomá sával arányos tömítést biztosít. 65 Az (5) nyelvek a (6) hasítékok mentén kapcsolva lehetnek, vagy egymást átlapol­hatják s tetszés szerinti keresztmetszettel bírhatnak; e keresztmetszet pl. csökkenő vagy háromszögletes lehet s természetesen 70 akkora hajlékonyságot kell biztosítania, hogy a nyelvek és a (4) szerv közti érint­kezési vonal egész mentén biztosittassék a tömítés. Az (1) tolattyú a tolattyús szelepek mód- 75 jára idestova mozgó szerv vagy fogantyú vagy orsó révén működtethető s ilyenkor vezérli a közlekedést a (4) válaszfal (3) nyílásán keresztül a válaszfaltól kétoldalt elrendezett kamrák vagy terek között, fel- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom