94372. lajstromszámú szabadalom • Gyorsjártú öngyujtásos, belső égésű erőgép

ü l\ Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI l^tt SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94373. SZÁM. — VDOSZTÁLY. Gyorsjáratú öngyujtásos, belsőelégésű erőgép. Gockerell Fritz mérnök München. A bejelentés napja 1926. évi november hó 27-ike. A találmány belsőéégésű,, öngyujtásos két- vagy négyütemű erőgépekre vonat­kozik, az alábbi szabadalmi igényekben jellemzett kiképzéssel és berendezéssel. 5 Ezáltal egyszerűsbített előállítás mel­lett, megbízhatóan működő gépet nye­rünk, amely könnyű súlyánál fogva kivá­lóan alkalmas járművekhez ós 3—4000 percenkénti fordulatszámot ér el. Az ed-10 dig ismert, kompresszor nélküli, a henge­ren kívüli keverőkamrával ellátott, gyorsjáratú Diesel-motorok egyikénél sem érhető el az a hatásfok, melyet a je­len találmány biztosít, s azok nem is felel-15 nek meg azoknak a követelményeknek, amelyek járműmotorral szemben támaszt­hatók. Az említett gépeknél elsősorban hiány­zik a magas fordulatszám, amely auto-20 mobil motoroknál ép oly fontos, mint a hirtelen gyorsítás; másrészt pedig na­gyobb súlyuk, valamint a körülményes előállításból származó magas előállítási költségek azokat járműrnótorokhoz alkaJ-25 matlanokká teszik. A találmány kiküszöböli ezeket a hátrá­nyokat s nemcsak magas fordulatszámú, hanem bámulatosan egyszerű szerkezetű, öngyujtásos mótor előállítását teszi lehe-BO tővé, amely tetszőleges folyékony égési­anyaggal a leggazdaságosabban és meg­bízhatóan dolgozik. Példaképen a mellékelt rajzokon az új mótorszerkezetet különféle kivitelekben 85 kétütemű motoron alkalmazva mutat­juk be. Az 1. és 2. ábra az egyik kivitel hosszmet­szete, amelynél a dugattyú a felső, ill. az alsó holtponthelyzetben van. A 3. és 4. ábra egy szelepes mótor kétféle 40 kiképzését mutatja, eltérő belső dugattyú­vezérléssel. Az 1. és 2. ábrán (1) a forgattyúház, (2) az erre erősített, ismert szerkezetű hen­ger, a (3) kipuffogó nyílással, (4) légszívó 45 nyílással és (5) átömlesztő csatornával, mely utóbbin keresztül a (4) légrésen be­szívott, s a lefelé menő dugattyú által a forgattyúház ban elökomprimált levegő a dugattyú fölé vezettetik. 50 E nyílásokon és csatornán kívül a hen­ger kerületén, a dugattyú alsó holtponti helyzetének megfelelő magasságban van még a (15) porlasztó által táplált (6) égési­anyag bevezetőnyílás és a hengerfejben 55 legalább egy keskeny (7) áteresztő csa­torna. A munkadugattyú kerületén, mint külö­nösen a 2. ábrán látható, egy körülfutó (Ki) horony van, amely égésianyag-kam- 60 rát alkot a dugattyú alsó holtponti hely­zetében a (6) nyíláson betáplált égési­anyag felvételére. A dugattyú emelkedésekor az égési anyagot magával viszi a hengerfejbe, 65 ahol ez a (7) csatornán keresztül érintke­zésbe jön a dugattyú felett levő, magas nyomású és hőmérsékletű levegővel, mire a robbanás bekövetkezik, amely a dugaty­tyút lefelé hajtja. Ez a dugattyú a talál- 70 mány szerint, két egymáson elcsúsztat­ható és egymással szemben mozgatható, hüvelyszerű (8, 9) részből áll, amelyek egymást kiegészítik. A két dugattyúrészt a (14) rúgó tartja 75 össze, úgyhogy a (16) ütközőhézag záró­dik. A belső (8) dugattyúrész a (11) ke­resztcsap és az ezen ágyazott (10) hajtó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom