94357. lajstromszámú szabadalom • Fonógép magot tartalmazó fonal előállítására

Meg-jelent 1930. évi február hó 205-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94357. SZÁM. — XIV/a. OSZTÁLY. Fonógép, magot tartalmazó fonal előállítására. Hirschmttller Albert gyáros Mieslbach (Németország-). A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 9-ike. Fonás céljaira különböző rostos anya­gok jönnek figyelembe; ezek részben a ke­mény, részben a lágy rostos anyagok cso­portjába tartoznak. Az első csoportba tar-5 tozó anyagok ridegségük folytán nem fényesíthetek. A fonaltól elpattanó és an­nak felületéből kiálló rostok tompa vége a fonalnak durva, érdes külsőt kölcsönözi mely kereskedelmi értékét csökkenti. 10 Ezt a hátrányt borítással, azaz a ke­mény rostos anyagnak lágy rostos anyag­gal, pl. kóccal való körülfonásával igye­keztek kiküszöbölni, miután ez az anyag fényesíthető és a fonalnak sima látsza-15 tot ad. Ezt a műveletet eddigelé gépi úton vé­gezték oly módon, hogy a maganyagot és a borítóanyagot, párhuzamos szalagok alakjában, nyújtó műveken, vagy más 20 efféle berendezéseken át, az ú. n. nyújtó­tengelyhez vezették. Az ettől elvezetett maganyagot azután az orsó megsodorta és a borítóanyagot, hegyesszög alatt, szalag alakjában vezették feléje, mely spirális 25 alakjában helyezkedett el a mag körül. Ez a berendezés csak oly textilfonal fonásánál találhat előnyösen alkalmazást, melynél a ionandó anyagnak bizonyos egyenletességével számolhatunk. Kötél-30 ipari anyagoknál azonban figyelemmel kell lennünk arra a körülményre, hogy a maganyagnak az orsó általi levonása és a magnak, valamint a borító szalagnak vastagsága tisztátlanságok, pl. fapala stb. 35 következtében aránylag tág határok kö­zött ingadozik. Ez természetesen a mindig állandó sebességgel betáplált borítósza­lagra oly módon hat, hogy a mag elsza­kad, ha túl nagy levonás hat rá, miáltal nem kerül érintkezésbe a borítószalaggal, 40 vagy pedig ú. n. bordák keletkeznek a fonalban, ha a borítóanyag oly vastag, hogy még ellentállást fejt ki. Ha a levonás túlságosan csökken, akkor a túl gyorsan betáplált borítóanyag már 45 nem simul feszesen a maghoz és hurkok vagy hólyagok képződnek. Azonkívül a borítóanyagnak a maganyaghoz képest el­foglalt szöge is befolyásoltatik. Ez utóbbi esetben pl. a szög tompább lesz, a magnak 50 változatlanul megmaradó fordulatszáma következtében. A borítás úgyszólván köz­vetlenül a nyújtóhengereknél történik és a kész fonal külseje és szilárdsága egyen­lőtlen lesz, még pedig oly értelemben, hogy 55 törési terhelésnél először a mag, azután a borítás szakadna. Túl nagy levonás vég­eredményben a borítószalagnak, fonatla­nul, a cséveszárnyig való futására ve­zethet. 60 Ennek a hátránynak kiküszöbölését cé­lozza a találmány, mely a mag fonását és borítását úgyszólván egyetlen munka­menetben kontemplálja. A találmány figyelemmel van a különböző anyagokra, 65 még pedig egyaránt a rövid- és hosszú­rostú anyagokra és egészen 80%-ig terjedő maganyag felhasználását teszi lehetővé, úgyhogy a készáru tetemesen olcsóbb lesz; emellett külszín tekintetében nem marad 70 a tiszta, lágyrostú fonal mögött, sőt szi­lárdság tekintetében ez utóbbit felül is múlja, ha keményrostú maganyagot hasz­nálunk. Kellő vékonyságú fedőszalagnak alkalmazását a találmány azáltal teszi 75 lehetővé, hogy ezt a szalagot nem csupán a nyújtóhengerek táplálják be állandóan, hanem a maganyag is behúzhat ja, önsza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom