94355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos ellenálláshevítés útján frakcionált desztillálásra

Megjelent 193Q. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JSBhL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94355. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés elektromos ellenálláshevítés útján való frakcionált desztillálásra. Dr. Hansgirg Fritz vegyész Graz (Ausztria;. A bejelentés napja 1918. évi október hó 22-ike. Ausztriai elsőbbsége 1916. évi május hó 28-ika. A jelenleg használatos eljárásoknál a desztillálandó anyagot, pl. nyersolajat, ásványi olajat, kátrányolajat, zsíros ola­jokat, zsírsavakat stb. vagy nagy desz-5 tilláló retortákban szén- vagy olajtüzelés útján hevítik fel a desztilláláshoz szük­séges hőmérsékletre, vagy leggyakrabban a desztillálást vízzel nem elegyedő folya­dékok esetében közönséges vagy túlheví-10 tett vízgőz egyidejű befuvatásával viszik keresztül. Igen könnyen bcmló és magas forrponttal bíró anyagoknál emellett még csökkentett nyomást is alkalmaznak. Mindezen desztillációs eljárásoknak azon-15 ban az a hátránya, hogy a fűtőfelület a desztillálandó anyag térfogatához képest igen kicsiny és ezért a desztilláláshoz szükséges hőmennyiség átvitelére a fűtő­felület és a desztillálandó anyag közötti 20 hőmérsékletkülömbségnek igen nagynak kell lennie. Ennek következtében bom­lásra hajló desztillálandó anyagoknál a nagymértékben felhevített fűtőfelülettel való érintkezés folytán bomlás következik 25 be. Ezenkívül a desztillációgézok a forró kazánfalakon szintén bomlást szenvedhet­nek. Ezen körülmények a desztillálás ter­mékének minőségét minden esetre nagy mértékben rontják, hacsak nincs bontó 30 desztillálásról szó. A találmány értelmében ezen hátrányo­kat azáltal szüntetjük meg, hogy a desz­tillálásnál főképen tekintetbejövő két té­nyezőt, nevezetesen a bomlási hőmérsék-35 letet és a bomlási időt lehetőleg csökkent­jük és pedig azáltal, hogy a desztilláló retorták folyadékterét kitöltő fűtőellen­állásokat alkalmazunk, melyeknek felülete úgy van méretezve, hogy a desztillálandó anyagnak valamely adott átáramlási se- 40 bességt'nél és iorrási hőmérsékleténél a futófelület nem hevíitetik az illető desz­tillálandó anyagnak bomlási hőmérsékle­téig. Emellett célszerűen folyadékköbmé­terenként 20—150 m2 felületű fűtőellen- 45 állásokat alkalmazunk, melyek az eddig alkalmazott berendezésekkel ellentétben a desztillálandó anyag és a hőátvivő tes­tek közötti csekély, legfeljebb 50° C-ig terjedő hőmérsékletkülöinbség mellett 50 nagy hőenergiának a desztillálandó anyagra nagy desztillálási sebességgel való átvitelét teszik lehetővé. Az elektro­mos energiahozzávezetés pontos szabá­lyozhatósága a desztillálandó anyagnak 55 az egyes komponensekre való felbontását eddig teljesen ismeretlen szabatossággal teszi lehetővé, ahol is az eddig a folyto­nos desztillálásnál fellépő ingadozások el­kerültetnek és a bomlás is teljesen ki van 60 küszöbölve. Az eljárás minimális energia­fogyasztás mellett és a lehető legkisebbre méretezett berendezés alkalmazásával nagy gazdaságosságot nyújt. Elektromos ellenálláshevítésnek folyé- 65 kony szénhidrogének desztillálásához való alkalmazását ugyan már ajánlották (lásd a Delori-féle 469054. számú francia szaba­dalmat), de nem frakcionálás céljaira és anélkül, hogy felismerték volna azokat az 70 előnyöket, amelyeket az elektromos úton való desztillálás céltudatos keresztülvitel esetében a desztillálandó anyag és a hő­átvivő test közötti alacsony és állandó hő­mérsékletkülönbség mellett nyújt. Ezen 75 eljárásnál módunkban áll nagy felületű elektromos ellenállásokat a desztillálandó anyag térfogatára egyenletesen elosztani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom