94319. lajstromszámú szabadalom • Szárítókeret tetőcserepekhez

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94319. SZÁM. — XVII/'c. OSZTÁLY. Szárítókeret tetőcserepekhez. Wiebel Hermann gőzfiirésztulajdonos Endorf. A bejelentés napja 1926. évi december hó 15-ike. Tetőcserepeknek (hódfarkú és hornyolt cserepeknek stb.) gyártásánál az újonnan előállított cserepeket szárítás céljából léc­keretekre helyezik. A keretek több, haránt-5 összeköttetésekkel ellátóit hosszlécből álla­nak. A harántirányú összekötő részeket kí­vülről a hosszlécekre rászegezik, vagy pe­dig a kereteknek mindkét oldalon való felhasználhatása céljából a hosszléceket az 10 utóbbiakba betolt harántlécek segélyével kötik egymással össze. Az ily keretek azonban azt a hátrányt mutatják, hogy a fa vetődési ereje a szá­rítófolyamat alatt a keret eltorzulását 15 okozza és egyenetlen felületekhez vezet. Ennek folytán az ezen felületeken nyugvó tetőcserepek szintén egyenetlen felületüekké válnak és a keretnek a szárítófolyamat közben bekövetkező elhúzódása folytán 20 aránylag sok selejtes áru keletkezik. Emel­lett azonban a keret ezen elhúzódása el­len minden merevítőeszköz hiábavalónak bizonyul, mivel a vetődő fa ereje mindig nagyobb, mint a tetőcserepek alkotta te-25 her. A találmány, mely az eddigi hátrányt hatásosan küszöböli ki, lényegileg abban van, hogy az említett lio&szléceknek vető­dési erejét gyakorlatilag többé számba nem 30 jövő mértékig azzal szüntetjük meg, hogy aránylag rövid közökben átmenő furatok­ról, ill. befurásokról gondoskodunk. Ezen kiképzés folytán az egymás mellett levő furatok közötti rövid fadarabnak többé 35 nincsen elegendő ereje, ill. a szomszédos furatok közötti farész nem eléggé hosszú arra, hogy a káros vetődési erőt kifejtse. A fának ama csekély vastagsága, amely a furat fölött és alatt még megmaradt, a 40 megszakítatlan fának egyes rövid részle­teit aránylag igen csekély mértékben köti egymással össze, úgyhogy a furatok által megosztott hosszlécnek közös vetődése gya­korlatilag többe nem lehetséges. Az említett furatokat célszerűen mind- 45 járt a harántirányú összekötőrészek be­helyezésére használhatjuk fel, de helyen­kint a befurásokat harántrudakkal való kitöltés nélkül is meghagyhatjuk. A legtöbb esetben körkeresztmetszetű furatok a leg- 50 célszerűbbek, de nem okvetlenül szüksé­gesek; nevezetesen ovális vagy négyszögű furatok a kitűzött cél elérésére éppen olyan alkalmasak, hacsak a furat profilja olyan, hogy a furat fölött és alatt nem marad már 55 elegendő faanyag, ill. a farost annyira meg van gyengítve, hagy a fának a furat által megosztott részek közül az egyikről a má­sikra átmenő vetődése ki van küszöbölve, ill. meg van szakitva. 60 A mellékelt rajzon a találmány szerinti keretnek néhány példaképem foganatosí­tási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra hódfarkú tetőcserepek szárítá­sára alkalmas keret felülnézete. A 65 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3., 4. és 5. ábrák az 1. ábrának C—D vonala szerinti metszetekben különböző ke­resztmetszetű harántrudak alkalmazását 70 szemléltetik. A 6. és 7. ábrák ezen szárítókeret további foganatosítási alakjainak felülnézetei. A 8. ábra hornyolt tetőcserepekhez való keret felülnézete. 75 A felfekvő felületet alkotó (a) hosszlé­oek aránylag rövid közökben (b) átmenő furatokkal, ill. befúrásokkal vannak el­látva. E (b) furatok akként vannak ala­kítva, hogy azok az (a) felfekvő lemez 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom