94305. lajstromszámú szabadalom • Szabóvas melegítőkályha

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94305. SZÁM. — H/h OSZTÁLY. Szabóvas melegítőkályha. Juhász József mechanikus és Fiaskó Lajos magánzó Kaposvár. A bejelentés napja 1926. évi december hó 20-ika. A találmány tárgya szabíóvas melegítő­kályha, melynek az az előnye, hogy a szabóvasmelegítésen kívül szobafűtésre is igen előnyösen lehet felhasználni. 5 Lényegében a találmány abban áll, hogy a tűztér fölött egy vagy több sorban a szabóvas befogadására alkalmas, mellső ré­szükön ajtóval ellátott szekrények vannak elrendezve, melyek között a füstgázok át-10 bocsájtására hézag van hagyva, továbbá, hogy a tűzteret, valamint a szekrényeket tartalmazó teret kétoldalról terelőlemezek fogják körül, melyek közel a kályha fedő­lapjáig felnyúlnak és a kályha belső terét 15 egy középső és két oldalsó részre osztják, végül pedig, hogy a kályha hátlapjából, úgy felül, mint alul egy-egy cső ágazik ki, melyek a kürtőhöz vezető függőleges csőbe torkolnak. 20 A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kályha függőleges metszete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala 25 mentén, a 3. ábra pedig metszet az 1. ábra C—D vonala mentén. Az (a) tűztér fölött a szabóvasalók be­fogadására alkalmas, célszerűen trapez-30 alakú keresztmetszettel bíró (b) szekré­nyek vannak egy vagy több sorban elren­dezve, melyek részben a kályhának as­besttel bélelt mellső (c) falára, részben pedig a kályhának ugyancsak asbesttel bé-35 lelt hátsó (d) falára vannak felerősítve és mellső részükön nyitható (f) ajtóval vannak ellátva. A tűzteret, valamint a (b) szekré­nyeket tartalmazó teret kétoldalról a (g) terelőlemezek határolják, melyek közel a kályha fedőlapjáig felnyúlnak. Ezek a 40 terelőlemezek a kályha belső terét három részre és pedig a közbenső (a) térre és a két oldalsó (h) térre osztják. A kályha hátsó (d) falából felül és alul egy-egy (i), illetve (j) cső ágazik ki, melyek a kürtőhöz 45 vezető függőleges (k) csőbe torkolnak. Az (i) cső nyílásának elzárására az (1) fo­gantyú segélyével kívülről állítható (m) tolóajtó van a kályha felső részében el­helyezve. A kályha táplálására az (n) ajtó 50 van a homlokrészen elrendezve. Az (a) tűz­tér alatt fekszik az (o) rostély, ez alatt pedig a kihúzható (p) hamuláda. A hamu­ládától kétoldalt, élőiről hátrafelé, az (r) csövek haladnak a kályhán keresztül. A 55 hamuláda alatt levő (s) tér a kályha mellső részén lévő (t) ajtóval elzárt nyíláson át közlekedik a külső levegővel és ugyan­ezen (s) térből ágazik ki a (j) cső. A kályhába való begyújtásnál az (m) 60 tolóajtót kihúzzuk, úgyhogy az (i) cső nyí­lása szabaddá válik és most a füstgázok a (b) szekrények oldalai mellett haladnak el és az (i) csőágon át jutnak el a kürtő­höz vezető (k) csőbe. A (b) szekrényekbe 65 helyezett vasalókat a füstgázok néhány perc alatt forróra felmelegítik. Télen be­gyújtás után az (m) tolóajtóval az (i) cső­ágat elzárjuk, miáltal a (g) terelőlapok felső széléhez érkező füstgázok visszafor- 70 dúlnak a (h) oldalterekbe és azokon le­felé haladva az (s) térbe, innen pedig a (j) csőágon és (k) csövön át a kürtőbe jut­nak. Ezáltal a füstgázok nemcsak a (b) szekrényeket, hanem a kályha külső falát 75 is hatékonyan melegítik. Az (r) csöveken át a szobalevegő szabadon keresztülhatol­hat, úgyhogy itt bizonyos mértékig lég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom