94283. lajstromszámú szabadalom • Csappantó szerkezet lövedékgyujtókhoz

>leg. jelent 1930 . évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZAHADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94283. SZÁM. — XIX/'c. OSZTÁLY. Csappanté szerkezet lövedékgyujtókhoz. Brandt Edgár Williaiii iparos Pái is. A bejelentés napja 1927. évi február hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi február hó 9-ike. A találmány tárgya csappan tó szerke­zet, különösen pillanatnyi vagy késlelte­tett csappantással működő gyújtókhoz, tetszőleges lövedékek céljaira. 5 A találmány a csappantyúra vagy gyujtótöltetre irányúló csappantás előidé­zésére szolgáló alakzatok vagy anyagok hajlékony vagy viszkózus állapotában a sebességi tényező hatása alatt beálló vál-10 tozásokból származó előnyök felhasználá­sán alapszik és ennek révén elérjük azt, hogy: 1. kis sebességű lökések esetén a csap­pantást elkerüljük; 15 2. ellenben a gyújtó fejére ható nagy­sebességű lökések esetén a. kívánt csappan­tás következzék be. A találmány célja Lövedékgyujtókhoz való oly csappan tószerkezet létesítése, 20 melynél az ütőszerkezet kis sebességű lö­kések hatása alatt deformálódik, mimel­lett az ütőszerkezet és a csappantyú közé ellenző van iktatva. Ha a gyújtó fejré­szére kis sebességű lökés hat, akkor az 25 ütőszerkezet az ellenzővel szemben végle­gesen vagy átmenetileg deformálódik és a gyújtótöltet megcsappantasa nem követ­kezik be. Ha ellenben a gyújtóra nagysebességű 30 lökés hat, akkor az ütőszerkezet csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem defor­málódik és így átlyukasztja az ellenzőt, amikor is a kívánt csappantás követke­zik be. 35 A mellékelt rajzon a találmány szerinti lövedékgyujtónak néhány példaképem fo­ganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1., 2. és 3. ábrák magyarázó vázlatok. A 4., 5. és 6. ábrákon a találmány tárgyá­nak két, perkussziós gyújtókra alkalma- 40 zott foganatosítási alakja látható. A 7., 8. és 9. ábrák egy harmadik fogana­tosítási alak működésének részleteit szem­léltetik. A 10. ábra a találmány tárgyának fluidum 45 alkalmazásán alapuló foganatosítási pél­dájával ellátott gyújtót mutat. Valamennyi ábra tengelymenti hossz­metszet. Az alábbiakban mindenekelőtt az 1—3. 50 ábrákon szemléltetett példa kapósán a ta­lálmány szerinti gyújtó működési elvét ismertetjük. Ha pl. feltesszük, hogy az 1. ábrán lát­ható módon egy rézlemez előtt ólomszeg 55 foglal helyet és az utóbbira nyomást fej­tünk ki, vagy pedig nagymérvű, de arány­lag lassú ütést mérünk, mint amilyen pl. a kalapácsütés, úgy világos, hogy a szeg deformálódni fog anélkül, hogy a rézleme- 60 zen áthatolna (2. ábra). Ha ellenben az ólomszeget bizonyos meghatározott sebességgel hajítjuk a le­mez felé vagy megfordítva: a lemezt a szeg felé, vagy pedig a szeget és a lemezt 65 egymás felé, akkor a szeg a lemezen át fog hatolni anélkül, hogy észrevehető defor­mációt szenvedne (3. ábra). Ez a körül­mény onnan ered, hogy a szeg és a lemez találkozása nagy sebességgel történvén, az 70 érintkezési ponton az egyik vagy mindkét elem eleven erőinek felszabadulása foly­tán igen rövid idő alatt, tehát nagy erő­vel érvényesülő erőhatás, vagyis tetemes pillanatnyi erő lép fel. 75 A tekintetbe jövő erők a mozgás tenge­lyében hatnak és a legkisebb ellenállás vo­nalát követik, mely a jelen esetben a réz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom