94279. lajstromszámú szabadalom • Csöves léghevítő

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94279. SZÁM. — Il/il. OSZTÁLY. Csöves léghevítő. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkessel-Werke Aktiengresellschaft Oberhausen. A bejelentés napja 1926. évi október hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 30-ika. Az eddig ismert csöves lcgheviLők két csőfalból állnak, melyek között csövek vannak megerősítve. Elrendezésük olyan, hogy vagy a füstgázok vezettetnek a csövek bel-5 sejében, míg a felhevítendő levegő a csöveket kívül öblíti körül vagy megfordítva, a füstgázok kívül a csövek mentén haladnak, míg a felmelegítendő levegő a csövek belsejében áramlik. 10 Az ismert elrendezések hátránya, hogy a leírt módon szerkesztett léghevítők aránylag sok helyet igényelnek. Nehéz továbbá a szükséges fűtőfelületet, valamint a füstgázok és a levegő úthosszát egymással a kellő 15 viszonyba hozni. Az eddig ismert kiviteleknél a gázok és a levegő mindig túlságosan nagy sebességgel haladtak, amiből jelentékeny huzat- vagy nyomásvesztesegek származtak. Igen hátrányos volt még az is, 20 hogy a füstgázok jjem jutottak a levegővel eléggé hatásos érintkezésbe, amiáltal a füstgázok kihasználása rendkívül kedvezőtlen volt. A találmány mindezen hátrányokat ki-25 küszöböli és lényege abban áll, hogy mag-és köpenycsöveket alkalmazunk, melyek csőfalak között úgy vannak elrendezve, hogy a f üstgázok a magcsövek jbelsej ében vonulnak, míg a köpenycsöveket kívülről 30 érik. A csőfalak a falazattal a felhevítendő levegő be- és elvezetésére szolgáló légkamrákat alkotnak. Ezen két légkamra között a levegő a mag- és köpenycsövek között képezett, körgyűrű- vagy más kereszt-35 metszetű üreges hengerbe vezettetik, amiáltal a levegő igen erényes felmelegítését érjük el, mert a megosztott légáramok két oldalról hevíttetnek. Az elrendezés továbbá olyan, hogy a gázokat szabályozó csapószelepek elrendezése 40 által a rendelkezésre álló gázmennyiség és a mindenkori kívánalmak szerint háromféleképen vezethetjük és pedig: 1. a füstgázokat úgy vezethetjük, hogy azok csak a magcsövek belsejében ha- 45 ladnak; 2. a füstgázokat úgy vezethetjük, hogy azok csak a köpenycsövek külső felülete mentén áramolnak és 3. a gázokat úgy vezethetjük, hogy azok 50 úgy a magcsövek belsejében, mint a köpenycsövek külső oldalán is végighaladnak. Az egész elrendezés továbbá olyan, hogy a léghevítőt a gázáramból kikapcsolhatjuk. A mag- és köpenycsövek alkalmazása 55 folytán tehát aránylag kis helyen igen nagy fűtőfelületeket rendezhetünk el, úgyhogy azonos fűtőfelületek esetében a helyszükséglet csekélyebb, mint az ismert csöves léghevítőknél. A találmány értelmében 60 szerkesztett léghevítő egyaránt rendezhető el akár vízszintesen, akár függőlegesen. A köpenycsövek könnyű kicserélhetőségének elérésére a magcsövek egyik végükön kúposán ki vannak bővítve, úgyhogy 65 a külső csőfalban levő csőfészek valamivel nagyobb, mint a köpenycső külső átmérője. A mag- és köpenycsövek keresztmetszete nemcsak kör, hanem ellipszis, négyzet stb. is lehet, rendszerint azonban a kör- 70 keresztmetszetet részesítjük előnyben. A mellékelt rajz a találmány szerinti léhevítőt az 1. ábrán hosszmetszetben és a 2. ábrán az 1 .ábra A—B vonala mentén 75 vett keresztmetszetben tünteti fel. A rajzon