94274. lajstromszámú szabadalom • Kombinált kibúvó és világító tetőablak

>leg. jelent 1930 . évi február hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 942 74. SZÁM. — VlII/g. OSZTÁLY. Kombinált kibúvó és világító tetőablak. Wilheim Sándor Ibádogosmester Rákospalota. A bejelentés napja 1927. évi január hó 25-ike. Ismeretes, hogy a háztetőkön kibúvó nyílásokat szoktak alkalmazni azért, hogy javítási, illetve tisztítási munkák elvég­zése céljából a padlásról a tető külső ol-5 dalára juthassunk. E kibúvó nyílásoknak rendszerint átlátszatlan anyagból készült záróajtaja van, miért is a helyi viszonyo­kat nem ismerő munkások e kibúvó nyílá­sokat csak nehezen és hosszas keresgélés 10 után találják meg. E hátrány megszün­tetése céljából megkísérelték, hogy e ki­búvó nyílások záróajtóiba üveggel fedett nyílást készítenek, vagyis, hogy e záró­ajtót ablakszerűén képezzék ki. Az ilyen 15 irányú kísérletek azonban azért nem vál­tak be, mivel tapasztalat szerint ez abla­kok rendszerint igen hamar eltörtek, mi­vel kinyitásuk alkalmával oly erővel csa­pódtak a tetőhöz, hogy az üveg eltörése 20 előbb-utóbb menthetetlenül bekövetkezett. A találmány fenti hátrányt azáltal kü­szöböli ki, hogy a búvónyílást hasonló­képen képezi ki, mint ahogyan a szokásos padlás világító ablakokat szoktak készí-25 teni, azon eltéréssel, hogy a szokásos padlásablakokat egyfelől megfelelően na­gyobbra méretezi, másfelől pedig a pad­lásablak fedőrészét ajtószerűen nyitha­tóan készítik. Ilykép a nyíló részben 30 ablaküveg nincsen, az tehát használat közben el sem törhetik, viszont a búvó­nyílás helye a szilárdan beépített ablak­rész által mégis meg van világítva. Ha a világitóablak üvegjét kiemeljük, úgy az 35 szellőző nyílásként is használható. A ta­lálmány szerint búvónyílások igen tetsze­tős külsejűek, miért is a tetőnek az utca felé eső oldalán is alkalmazhatók. A rajzon a találmánynak egyik példa-40 képeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmánynak távlati képét csukott helyzetben, a 2. ábra ugyanazt nyitott helyzetben, 45 míg a 3. ábra az 1. ábrához tartozó függélyes hosszmetszetet tüntet fel. Eddigelé a (b) záróajtó a tetőn kiképe­zett (c) búvónyílásra közvetlenül ráfeküdt 50 olykép, hogy a (b) záróajtó mintegy bele­esett a tetőnek síkjába. A találmány sze­rint a (c) búvónyíiáshoz szekrényszerű (d) toldat csatlakozik, mely a tető síkjára merőlegesen emelkedik és melynek mellső 55 (f) lapja az (e) ablaknyílással van el­látva. E szekrénytoldat felső részét az átláthatatlan anyagból készült (b) ajtó zárja el. Az (e) ablaküveget az ablak­nyílással kettős mellső (f) falnak közébe, 60 felülről, egyszerűen betilhatjuk. Az ablak­üveg kihúzása után e nyílás szellőző nyí­lásként használható. Azon át az eső be nem eshetik, mivel a mellső (f) oldal síkja a függélyessel szöglet zár be. 65 A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos. A te­tőn való felerősítése ugyanúgy történik, mint egy rendes világítóablak esetén. Akármilyen hevesen is nyitjuk a (b) záró- 70 ajtót, ez nem vonhatja maga után az ablaküvegnek törését. A tető külső olda­lára igyekvő munkások, viszont az (e) vi­lágítóablak révén a búvónyílást minden­kor könnyen megtalálhatják. 75 A (d) szekrényszerű toldat, valamint annak ajtószerű (b) zárófedele bármely az építkezéseknél használatos és a célnak megfelelő anyagból készülhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom