94240. lajstromszámú szabadalom • Wertheim-rendszerű, asszimetrikus zárak kétoldali nyitásához való kulcs

Megjelent 193Q. évi február hó 191-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94240. SZÁM. — VLII/D. OSZTÁLY. Wertheim-rendszerű, aszimmetrikus zárak kétoldali nyitásához való kulcs. Wittek Henrik művezető Budapest. A bejelentés napja 1926. évi december hó 31-ike. A Wertheim-rendszerű zárak nyitásához eddig használatos kulcsokat általában két nagy csoportba oszthatjuk aszerint, hogy szakálluk szimmetrikus-e a kulcsszárra 5 merőleges és a szakállt felező síkra vonatkoztatva vagy pedig aszimmetrikus-e. A szimmetrikus szakállú kulcs a hozzátartozó zárat mindkét oldalról, az aszimmetrikus szakállú kulcs ellenben a hozzá-10 tartozó zárat a Wertheim-zárak akasztékrendszere folytán csak egy oldalról nyitja és zárja. Ha az aszimmetrikus szakállú kulcsokhoz tartozó zárakat aszimmetrikus zárak-15 nak nevezzük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek eddig ajtózárakként, vagyis két oldalról nyitható zárakként nem voltak alkalmazhatók, hanem csak szekrényzárakként. 20 A jelen találmány lehetővé teszi ezeknek az aszimmetrikus záraknak alkalmazását ajtózárakként is azzal, hogy e zárak kétoldali nyitásához való kulcsnak a megoldását adja. 25 Lényegében a találmány szerinti kulcsnak kóthelyzetű, aszimmetrikus szakálla van s e két helyzetben a szakáll a szárvéghez vagy egy egyenes szár két végéhez viszonyítva egymás tükörképét mutatja. 30 Ennek megfelelően a szakáll egyik helyzetében az aszimmetrikus zárat egyik oldaláról, másik helyzetében másik oldaláról nyitja és zárja. A kulcs aszimmetrikus szakálla akár egyszerű, akár kettős szakáll 35 lehet. A kétoldali nyitást lehetővé teendő, a találmány szerinti kulcs aszimmetrikus szakállát vagy egy egyenes szár mindkét végén alkalmazzuk, a szárvégekhez viszo-40 nyitva egymás tükörképét mutató helyzetben, vagy csak egyetlen szakállt alkalmazunk a kulcsszár végén a szárra és a szakállra, merőleges tengely körül elforgathatóan. A mellékelt rajz; 1—4. ábrája a talál- 45 mányt e két foganatosítási alakjában mutatja be. Az 1. ábra, az egyenes szár két végén egyegy szakállal ellátott kulcsot tüntet fel, míg a 50 2. ábra oldalnézetben, a 3. ábra felülnézetben, a 4. ábra pedig keresztmetszetben az egyszakállú megoldást mutatja a szár végén elhelyezett, megfordítható szakállal. 55 Az 1. ábra szerint az aszimmetrikus (1) kulesszakáll a (2) kulcsszár mindkét végén parallel eltolásban azonosan, de a (2) szár másik végéhez viszonyítva (3) tükörképi helyzetet mutatóan van kiképezve. 60 Az egyik szárvéget a szakállal együtt (4) keret fogja körül, mely kulcsfülnek szolgál s mely £L SZCLL nak ellapított közepéhez kétoldalt, alul-felül az (5, 6) szárrészekkel simul és a szár közepéhez (7) 65 csappal, e körül elforgathatóan, csatlakozik. Az (5, 6) szárrészek (8) vége a kulcshoz tartozó zár lemeznyílásánál nagyobb átmérőjű s így egyben ütközőül szolgál. A kulcsnak (4) fülét a (7) csap körül a 70 (3) szakállra átfordítván, az (1) szakáll a zár másik oldaláról való nyitásához használható. A 2., 3. és a 4. ábra szerinti megoldásban a kulcsnak a (9) szár végén csak 75 egyetlen (10) szakálla van, mely a szakállra és a (9) szárra merőleges (11) csappal csatlakozik a (9) szár végéhez a szárnak a szakáll vastagságának megfelelő, keskeny (12) résében, mely olyan hosszú- 80