94232. lajstromszámú szabadalom • Billenő eke, főleg vontató gépek után való kapcsolásra

Megjelent 193Q. évi február hó 161-én. MAGYAR KIRÁLYI JH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94333. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Billenő eke, főleg vontató gépek után való kapcsolásra. Sy bel János oki. mérnök Berlin-Schlachtensee. A bejelentés napja 1926. évi julius hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi december hó 12-ike. A találmány billenő ekére vonatkozik, mely főleg vontató gépek után való kap­csolásra szolgálni van hivatva ós mely könnyű építési módja miatt, kis, könnyű 5 traktorokhoz alkalmas. Billenő ekéknél ismeretes az ekevasak nak olyan módon való elrendezése, hogy ezek nem a középső járműalváz felé mu tatnak, mint rendesen, hanem kifelé irá-0 nyúlnak. Ennek az ismert elrendezésnek az a hátránya, hogy az ekevascsoportok ezen megfordításának megfelelő kerék­elrendezésnél az ekének elegendő állé­konyságát nem lehet elérni, mert a súly­l5 pont, a legtöbb esetben, az alátámasztó alapon kívül kerül. Az eddigi, ilyen irányú javaslatok ezért gyakorlatilag hasznavehetetlenek voltak. A találmány tárgya e hátrány kiküszö-20 bölése. Lényegileg abból áll a találmány, hogy a billenő eke két eketest-csoportja úgy van elrendezve, hogy ezek, ekevasuk csúcsával, az eke szimetriatengelyéhea viszonyítva, egymással ellentétesen, kifelé 25 irányulnak és hogy munkairányukban egymáshoz szög alatt állanak. Az eke kö­zépső járműállványa emellett, egy vagy több, függélyes vagy közel függélyes ten­gely körül, az éppen szántandó barázdák 30 irányába beforgatható lehet. A középső járműalváz ezen beforgatásával egyúttal a súlypont helyzete is megváltozik a kö­zépső járműalvázhoz képest a dolgozó ekekeret-fél irányában. Ebből ellen-ki 35 egyensúlyozó (antibalanee) szerkezet ha­tása adódik ki. A találmánynak meg­felelő elrendezés szerint az ekekeret ma­gassági helyzete, a középső járműalváz hoz képest, mindkét ekekeret-végről be­állítható. 40 A rajzon a találmánynak mgfelelő bil­lenő eke egyik foganatosítási példájában van bemutatva és pedig: az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán felülnézetben és a 45 3. ábrán az eke közepén keresztül veze­tett függélyes metszetben. Az (1) billenő-eke-keretet, melynek (11 ) és (l2 ) eketest-csoportjai, munka-, ill. barázdairányukban, « szöggel hajlanak 50 egymáshoz (2. ábra), a középen egy jár­műalváz hordja. Utóbbi (2) tengelyből, két (3) és (4) kerékből és a (2) tengellyel mereven összekötött, felfelé álló (5) osz­lopból áll (3. ábra). Ez az oszlop az (1) 55 ekekerettel mereven összekötött (6) ve­zető testben foroghatóan van elrendezve, úgyhogy a középső járműalváz (3) és (4) kereke az éppen a szántásra szolgáló eke­test-csoport barázdairányába forgatható 60 be. E beforgatások mértéke (7) ós (8) lán­cokkal van határolva, melyek egyrészt aa (1) ekekerettel és másrészt a járműalváz (2) tengelyével vannak öszekötve. Egy (12) lánc, mely az (1) ekekereten ágya- 65 zott (10, 11) láncvezető görgőkön, vala­mint a járműalvázon ágyazott (9) lánc­vezető görgőn van vezetve, az (1) eke­keret két végéig terjed. Ott e lánc két vége egy-egy (13) csavarorsón van meg- 70 erősítve, melyet (131 ) kézi frogattyúval el lehet forgatni. Ezáltal a (12) láncot az egyik vagy a másik irányba lehet húzni, úgyhogy az (1) eikekeret magassági irány­ban beállítható a középső járműalvázhoz 75 képest. A járműalváznak a még fel nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom