94132. lajstromszámú szabadalom • Zsebórák, lejárási-, illetve felhúzási fokát jelző készülék

Megjelent 11>.'?(). évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94132. SZÁM. — VII/C. OSZTÁLY. Zsebórák lejárási- ill. felhúzási fokát jelző készülék. Udvari János órásmester Kunszentmiklós. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 28-ika. A zsebóráikat tudvalevőleg naponta fel kell húzni. Idege® és szórakozott embereknél azonban gyakran előfordul, hogy nem tudják biztosan, hogy felhúzták-e már az 5 órát vagy sem és abban a hiszieimiben, hogy már felhúzták, nesm húzzák fel, mikor is az óra megáll, vagy pedig abban a hiszemben, hogy még nem húzták fel, ismét fel akarják búzni és túlfeszítik a rú-0 gót, aimiáltal az órát elrontják. Mind e hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti jelzőkészülék, mely az óra számlapján elrendezett mutató segélyével állandóan jelzi az órának felhú 5 zási, illetve lejárási fokát és így az óra tulajdonosát biztosan tájékoztatja afelől, hogy az órát fel kell-e húzni, vagy sem, A rajzon a találmánynak egyik példaképeni kiviteli alakja látható, melytől a 0 gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány szerinti órának nézetét mutatja, míg a 2—4. ábrák ez óra belső szerkezetét mu 5 ta/tják különféle munkahelyzetekben. Az 1. ábrán látható módon az órának számlapján a rendes órabeosztáson kívül, amelyhez a (7) percmutató és a (8) óramutató tartoznak, még egy további 1 1—36-ig terjedő beosztás van elrendezve, amelyhez az óra felhúzási fokát jelző (9) mutató tartozik. Az órának teljesen fel húzott állapotában a (9) mutató a 36-os beosztásnál van és így jelzi, hogy az óra i még 36 órát járhat. Az óra lejárása közben. e (9) mutató fokozatosan visszafelé mozog és a rtajzon pl. a 25-ös beosztásnál van, jelezvén, hogy az óm legkésőbb 25 óra múlva újból felhúzandó. Az órarúgó » nak teljesen lejárt állapotában a (9) mu tató az l-es osz'tásivonal előtt van. Az óra I ejárási fokát jelző (9) mutató a (c) óra kerék (b) óratengelyén lazán elforgathatóan ülő (d) jelzők ereknek (e) agyhüvelyén ül. E jelzőkeréknek a fentiek alap 45 ján az óra felhúzásakor egyik irányban és az óra lejárásakor ellentétes irányban kell mozognia és pedig olykép, hogy a teljesein lejárt óra teljes felhúzásaikor egy teljes fordullatot végezzen egyik irány- 50 ban, az óra teljes lejárása közben pedig egy teljes fordulatot végezzen az ellentétes irányban. Ennek megfelelően felhúzás közben e jelzőkerék az (o) fel húzó tengelyről, illetve az (n) rú gőházkerékröl kell 55 hogy a hajtását nyerje, míg az óra járása közben a jelzőkereket a (c) órakeréikmeik kell meghajtania. Azonban a (e) órakerék akkor Is elforog, ha a mutatókat igazítjuk, ez esetben tehát a kapcsolatot az óra- 60 kerék és jelzőkerék között meg kell szüntetni. A 2. ábra mutatja az óra szerkezetét rendes járás köziben. Látjuk, hogy a (c) óraikerék (t) átviteli kerék útján kiaipcso- 65 lódik a (g) bolygókerékkel, melynek tengelyén egyetlen (h) fog ül, olykép, hogy a (g) fogaskerék minden egyes fordulata alatt a (h) egy fogú 'kerék a (d) jelzökereket eigy foggal forgatja el. A 2. ábra -sze- 70 rínti helyzetiben az órát felhúzni nem lehet, mivel az (m) rúgóházikeréklkel kapcsolódó (x) kilincs ezt megakadályozza. Ha az órát fel akarjuk húzni, úgy a (v) kart a 2. ábra szerinti helyzetből a 3. ábra 75 szerinti helyzetbe kell kilengetni, mikor is az (x) kilincs az (ím) kerékből kikapcsolódik. Ugyanakkor azonban a (v) kar az 5. C'Siiklokar útján kilengeti a (4, 3) kétkarú emelőt, amelynek forgáspontja 80