94105. lajstromszámú szabadalom • Szállítható figyelmeztető készülék vasútvonalakon dolgozó munkások számára

Megjelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94105. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Szállítható figyelmeztető készülék vasútvonalakon dolgozó munkások számára. Bennewitz János és Lunow Frigyes művezetők Leipzig'-Möckerii. A bejelentés napja 1926. évi november hó 23-ika. Gyakran előfordul, hogy a vasútvona­lak javításán dolgozó munkásokat, külö­nösen ködben, vagy pedig alagúton belül, egyes mozdonyok vagy vonatok meg-5 lepik, anélkül, hogy a felügyelő tisztvise­lők a munkásokat idejekorán figyelmez­tethették volna. Mindazon óvintézkedések, melyeket ily szerencsétlenségek elkerülé­sére ezideig tettek, nem bizonyultak elég-10 ségeseknek. E hátrányt a bejelentés tárgya egy­szerű és biztos módon azáltal szünteti meg, hogy a munkahelytől elegendő nagy távolságban a sín lábához egy lemezkét 15 oldhatóan erősít, melynek oldalsó karjai vannak, melyek egy-egy pólusszorítóval vannak ellátva és mely karok a sínfej fölé nyúló, rugalmasan ágyazott kengyelt hordanak, mimellett az összes alkatrészek 20 egy villamos áramkörbe vannak kap­csolva, olykép, hogy az érkező vonatnak kerekei e kengyelt lenyomják és ezáltal áramzárást létesítenek, aminek következ­tében a munkahelyen felállított és e ké-25 szülékkel vezetőileg összekötött riasztó­készülék működésbe jön és a munkásokat a közeledő veszedelemre idejekorán figyel­mezteti. A rajzon az 30 1. ábra a találmánynak elölnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra részlet, a 4. ábra végül a berendezés kapcsolási 35 vázlatát tünteti fel. A készülék főalkatrészét egy hosszúkás (a) lemez alkotja, mely megfelelően ala­kított alsó részével az (x) síntalphoz (a") szárnyascsavarral oldhatóan erősíthető és mely lemeznek, ill. pántnak a sín gerince 40 mentén felnyúló (a') részén hozzáforrasz­lott vagy szegecselt függélyes (b) vezeték van elrendezve. E pántnak még két (c, d) vízszintes karja van, amelyeknek végein egy-egy (e), ill. (f) pólusszorító ül. Azon- 4f> kívül e vízszintes (c, d) karokhoz egy-egy függélyes (g, h) vezetőcsap van erősítve. A (b) vezetékben egy T-alakú (i) ken­gyelnek (k) vezetőcsapja mozoghat fel és alá. Az (i) kengyelnek végéhez egy-egy 50 függélyesen lefelé irányuló (1, m) pánt csatlakozik, melynek alsó vége előnyösen rézből készült. A kengyelszárakhoz azon­kívül még lefelé irányuló (n, o) hüvelyek vannak erősítve, melyeknek belsejében 55 (p, q) csavarrúgók vannak elrendezve, mig e hüvelyeknek végei a (g, h) orsókra vannak rátolva. Az (a) pántnak (a') ré­széhez az (r) kapcsolódoboz van erősítve, amely az összekötővezeték egyik végének 60 felvételére szolgál, míg e vezetéknek má­sik vége ugyancsak kapcsolódugó és kap­esolódoboz segélyével csatlakozik az 1. ábra baloldalán látható riasztókészülék­hez. 65 Az 1. ábra jobboldalából tisztán látható, hogy rendes körülmények között az (i) kengyelnek középrésze valamivel túlér a sín fején. Ugyanekkor az (1, m) pánt­végek nem érintkeznek az (e, f) érintkező- 70 sarukkal. Mihelyt azonban a vonat ke­rekei a sínnek a készülékkel felszerelt ré­szén elhaladnak, úgy minden egyes kerék elhaladása közben az (i) kengyel a (p, q) rúgók hatása ellenében lenyomatik, ami 7á által az (1, m) pántvégek az (e, f) érint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom