94103. lajstromszámú szabadalom • Perselyben forgó fékkel ellátott hangolószeg zongorák vagy más hasonló acélhúros hangszerekhez

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94103. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Perselyben forgó fékkel ellátott hangolószeg zongorák vagy más hasonló acélhúros hangszerekhez. Altmann Hugó uyug. törvényszéki s. h. főigazgató Marosvásárhely. A bejelentés napja 1927. évi május hó 6-ika. A zongoráknak általában az a hátrá­nyuk, hogy a legkeményebb fából készült hangolószeg-tőkében a hangolószegek né­hány év leforgása alatt fokozatosan meg-5 lazulnak, minek folytán: 1. a zongora évek teltével mind rövidebb és rövidebb időközökben lehangolódik, ami a mind gyakoribb újrahangolást teszi szükségessé; 10 2. a zongora már nem hangolható a nor­mális (bécsi, párizsi) A-ra, hanem csak egy fél- vagy egész hanggal lejjebb han­golva tartja úgy ahogy a hangolást és ak­kor is az újrahangolás 1—3 hónaponként 15 válik szükségessé. Előfordul az is, hogy 3. a jelenlegi hangolórendszer mellett a zongora már szállítás közben is lehango­lódik. Ezeket a hátrányokat a találmány tár-20 gya azáltal szünteti meg, hogy minden egyes hangolószeg' külön-külön rögzít­hető, és így a felhangolt húrok fesz­erejének ellentáll, s a húr kinyújtása után a húr leereszkedése teljesen ki van zárva. 25 A találmány tárgyának megszerkeszté­sénél figyelemmel kellett lenni arra, hogy az új rendszerű hangolószegek necsak az új zongorák építésénél legyenek alkalmaz­hatók, hanem ezekkel minden régi zongora 30 is bárhol felszerelhető legyen. Üj zongorán: építésénél a mostani tömör nehéz fából készült és újabban vaslemez­zel borított hangolószegtőke teljesen mel­lőzhető, amennyiben a hangolószegek egy 85 aránylag könnyű (U) vaskeretben szerel­hetők fel. A találmány lényegét az ide mellékelt rajzlap tünteti fel, három egymástól többé-kevésbbé különböző, de ugyanegy célt szolgáló kivitelben. 40 A rajzok első ábrája az egyik kiviteli alakot perspektivikusan, a második pedig keresztmetszetben ábrázolják. Ezen az 1. és 2. ábrákon látható kivi­telnél a tulaj donképeni (a) hangolószeg 45 lényegileg egy hengeralakú finoman kiké­szített középkeménységű, végigmenő (n) furattal ellátott acél csapszeg, egy (h) alsó és egy (i) felső karimával, mely utóbbin megfelelő nagyságban egy a húr befűzé- 50 sére szolgáló (1) furat megy keresztül. A csapszeg felső (r) vége négyzet-keresztmet­szetű, mely a hangolókulcs részére fej gya­nánt szolgál. Az egész hosszban végig­menő (n) furat alsó (k) része kissé mene- 55 dékesen kibővül és alulról bizonyos (kb. 15 mm.) hosszban négy (m) rés van be­fűrészelve. Az (n) furatba illeszkedik bele a (b) rögzítőcsavar, melynek felső (s) vége szintén négyzetkeresztmetszetű, a 60 rögzítőkulcs részére s kb. alsó (t) harma­dán finom csavarmenettel van ellátva. Ezen menetre van rácsavarva a kúp alakú (c) féktuskó, mely az (a) alsó (k) részének megfelelően kúpos, hogy abba 65 könnyebben legyen beleilleszthető és rög­zítés közben az elfordulást megakadályo­zandó két szembenálló (p) szárnnyal van ellátva, melyek az (a) befűrészelt (m) ré­szében mint vezetékben mozognak. A (b) 70 rögzítőcsavar végén két (f) és (g) anyával van ellátva. Az (a) és (b) részek az (e) perselybe vannak pontosan beillesztve^ mely szintén a többihez hasonló keménységű acélból 75 készül; az (e) felső részén két szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom