94054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék üvegtárgyak vágására és elkészítésére

Megjelent 193Q. évi február lió 15-ún. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ • SZABADALMI RFR^SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94054. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék üvegtárgyak vágására és elkészítésére. The Liblbey Glass Manufacturiiig- Company Toledo. A bejelentés napja 1926. évi március hó 19-ike. A találmány eljárás üveg vágására és a vágóéi megmunkálására, valamint készülék ezen eljárás foganatosítására, végiil oly üvegedény, mely a találmánybeli el-5 járással és berendezéssel elkészített éllel bír. A találmány természetesen sokféleképen foganatosítható; a találmány ismertetésére azonban egyszerű foganatosítási példát 10 választottunk vékony ivóedény előállításában. Ily edények nyak alakját mutató toldat alakjában fúvóformában fúvatnak, melyek üvegpasztával lehetnek kikenve. A találmány ily üvegtárgyaknak a fúvás 15 után történő további kezelésére vonatkozik. A nyaktoldatos fúvott üvegtárgyakat ki szokták izzítani; hosszú órák szükségesek azonban, hogy ily módon e fúvott ser-20 legeket kiizzítsuk. A kiizzítás után a nyakat az üvegtárgyról letörik; minden oly kísérlet, hogy a nyakat a kiizzítás előtt letörjék, egyenértékű azzal, hogy az egész üvegtárgy összetöressék. Mihelyt a kiizzí-25 tás után a nyakat letörtük, az éleket kiköszörüljük és a tárgyat megmossuk, azután megszárítjuk és tűzpoliturával látjuk el, hogy sima, fényes élt kapjunk. A tűzpolitura előállítása közben az üveg felü-30 lete az él mentén megolvadt, az üvegtárgy többi része ellenben sokkal hidegebb marad s így az üvegtárgy éle közelében el nem kerülhető csíkok képződnek. Egy ily módon elkészített közönséges fúvott serleg 35 tehát az éllel párhuzamosan egy vagy több csíkot mutat, melyek az üvegtárgynak polarizált fény segélyével való megvizsgálásával könnyen kimutathatók. Ezeket a csíkokat csak egy, aránylag költséges 40 második kiizzítással lehet eltüntetni. Az üvegedény szájszéle azonban különösen mechanikai behatásoknak is van alávetve, melyek törést okozhatnak és ily törés tapasztalat szerint sokkal könnyebben lép fel az éleken, mint másutt és az 45 üvegtárgyak többnyire az éleken kezdenek megrepedni. Minden üvegedénynek természetszerűleg külső és belső felülete van, mely az edény üvegfalát határolja; az üvegedény élén 50 azonban ezen külső és belső felületekhez még ama felületrész is járul, mely magát az élt alkotja és mely úgyszólván haránt fekszik az üvegfalhoz és az említett külső és belső felületekhez. Ez az oka annak, 55 hogy az üvegedény éppen az éleken nagyobb mértékben hőérzékeny, mint ama többi részén, mely az éltől távolabb fekszik, minthogy a meleg számára az üveg belsejébe való átmeneti felület az élen, 60 mint azt imént kifejtettük, nagyobb, mint az edény más részén. Ennek következtében az edény hirtelen hőváltozásoknál az él közelében gyorsabban fog felmelegedni, illetőleg gyorsabban fog lehűlni, mint 65 egyéb részein, miáltal az üvegedény hirtelen hőváltozásoknál éppen az éleken van a törés nagyobb veszélyének' kitéve. A találmány értelmében a fúvótoldatot (a nyakat) az üvegtárgyról leolvasztjuk 70 és pedig mielőtt azt kiizzítjuk és mialatt még a fúvóhőmérséklettel bír. A kiizzítás azután gyorsan végezhető OS H' tárgy készen áll anélkül, hogy tartósan megmaradó csíkok képződnének. A nyak leolvasztá- 75 sával kapcsolatban egyidejűleg vastagított peremet vagy koszorút képezünk az üvegedény élén. Ez a vastagítás az, él mechanikai szilárdságát növeli; ezenfelül ez a vastagítás az élen üveg felhalmozó- 80