94050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék üreges testek ekőállítására kaucsukból

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. : AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94050. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék üreges testek előállítására kaucsukból. Goldsteiii Gyula mérnök Páris. A bejelentés napja 1927. évi február hó 10-ike. A találmány kaucsukból készült, üreges testek részeinek vulkánizálás előtt való alakítására szolgáló eljárásra és készülékre vonatkozik, mely szerint a kaucsuk-5 rétegeknek előzetesen azt az alakot adjuk, mellyel azoknak bírniok kell, anélkül, hogy azoknak kinyúlásál idéznők elő. Eddigelé a kaucsukrétegeknek dombornyomását lehetetlennek tartották, mint-0 hogy ennek az anyagnak fizikai tulajdonságai a vulkanizálás előtt olyanok, hogy nem mélyíthető, mert a bemélyített darab fokozatosan újból rendes helyzetét és eredeti alakját veszi fel. Az eredeti alakba 5 való ez a visszatérés annál inkább bekövetkezik, minél magasabb a hőmérséklet, vagyis midőn a kaucsukrétegeket tartalmazó formák felhevíttetnek. Ez a zsugorodás az oka annak, hogy a 0 kaucsukrészek, miután a formába helyeztettek, kisebbek lesznek, mihelyt a vulkanizálásnál a formát felhevítjük. Ennélfogva a forrna fenekére esnek és ezáltal kitágulás bekövetkezése nélkül egyik olda-5 lukon vulkanizálódnak, míg az ellentétes oldalon a belső gázok által szétfeszíttetnek és annyira kinyujtatnak, hogv ez az oldal lényegesen vékonyabb lesz, mint az előzőleg vulkanizált oldal. 0 A részek előzetes kidomborításának még az is a hátránya, hogy ezáltal az alakítandó kaucsukréteg legmagasabb pontján nagyon meggyengül, úgyhogy vastagság tekintetében nagy egyenlőtlenség áll elő. 5 Jelen találmány már most oly készülékre vonatkozik, melynek segélyével mindezen hátrány megszüntethető. A mellékelt rajzon a találmány szerinti készülék egy példaképein foganatosítási 0 alakja van feltüntetve. Az 1. ábra formálókészüléket mutat be az alakítás első fázisában lévő kaucsukréteggel. A 2. ábra ugyanazon készüléket az alakítás második fázisában tünteti fel, míg a 45 3. ábra az alakítás közben a kaucsukréteg által felvett, különböző helyzeteket láttatja. A formálókészülék lényegében két részből áll. A kölyürészből, mit az előugró, ke- 50 rek (1) rész alkot, mely nagyobb, mint a forma ürege, melyben a kaucsukrétegek később elhelyeztetnek. Ez a kölyű ellipszisalakú, úgyhogy a kaucsukrétegnek oly alakot adhat, melynek mérete nagyobb, 55 mint az előállítandó tárgynak mérete, miáltal a zsugorodás, melynek a kaucsukréteg vulkanizálása előtt alá van vetve, kiegyenlítődik. Az (1) kölyüt (2) lap hordozza, melyen az megfelelő szerv segé- 60 lyével van megerősítve. A formálókészülék másik részét a (3) felvevői-ész alkotja oly kivágással, melybe az (1) kölyíí behatolhat. A (3) felvevőrész kivágásának széle (4) legömbölyítés- 65 sel van ellátva, úgyhogy rajta a kaucsukrétegek könnyen elcsúszhatnak. A kaucsukréteget mindenekelőtt a íelvevőrészre helyezzük, mire a kölyüt teszsziik reá, melynek a felvevőrészbe való 70 benyomását a rugalmas (5) kaucsukgyüríík segélyével idézzük elő. A rugalmas kaucsukgyűrűk a (6) kaucsukréteget, mely a kölyű és a felvevőrész között van elrendezve, arra kénysze- 75 rítik, hogy gyenge, de állandó nyomásuk hatása alatt lassan, de szabályosan elcsúszszélc. A (6) kaucsukréteg tehát az alakítás alatt fokozatosan a 3. ábrán feltüntetett 80