94043. lajstromszámú szabadalom • Főleg téglák égetésére szolgáló több égetőkamrás kemence

Megjelent 193Q . évi február hó 171 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^jjj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94043. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Főleg téglák égetésére szolgáló, több égetőkamarás kemence. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 6-ika. A találmány főleg téglák égetésére szol­gáló, több égetőkamarás, pl. körkemence gyanánt kiképezett oly kemencére vonat­kozik,. amelynél a fáradt elégési gázok az 5 égetendő munkadarabok előszárítására van­nak hasznosítva. Az ilyenfajta ismert ke­mencéknél a fáradt elégési gázokat sza­bályozószervek közvetítésével bebocsátják a szárítótérbe, amelyben ezen gázok a 10 szárítandó munkadarabokkal közvetlenül érintkeznek. Ennek hátránya, hogy a szá­ri tótér fűtött szárítókamráiban a gáztar­talmú atmoszféra következtében a munka­darabok kezelése nem lehetséges, ezenkívül 15 pedig a szárítandó munkadarabokkal köz­vetlenül érintkező szárítási gázok a termék minőségét is károsan befolyásolhatják. A jelzett hátrányokat a találmány értel­mében azáltal küszöböljük ki, hogy a cél-20 szerűen az égetőkamarák felett elrende­zett szárítótérben egy közös gázbevezető-, illetve gázelvezetőcsatornával egymástól függetlenül rá- és lekapcsolhatóan összekö­tött fűtőkályhák sorozatát rendezzük el, 25 az ége'tőkamarákat pedig ezen közös gáz­csatornával szintén egymástól függetlenül összekapcsolhatóan kötjük össze. A talál­mány értelmében kiképezett kemencénél tehát a fűtött szárítókamarák atmoszfé-30 rája is gázoktól mindenkor mentes, emel­lett pedig lehetséges a szárítótér bármelyik szárítókamarájának, illetve fűtőkályhájá­nak az égetőkamarák hármelyikével való összekapcsolása. 35 A rajzon a találmány foganatosítási pél­dája vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány értelmében kiképe­zett körkemence keresztmetszete, a 2. ábra pedig a közös gázcsatornának az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett víz- 40 szintes metszete. A kemence mindegyik (a) égetőkamarája egy-egy (b) csatorna útján a közös (d) gázcsalornával van összekötve. A (b) csa­tornák felső torkolatát elzáró (c) szervek 45 révén az (a) égetőkamarák a (d) gáz­csatornáról egymástól függetlenül kapcsol­hatók le, illetve azzal egymástól függetle­nül köthetők össze. A célszerűen több szárítókamarára osz- 50 tolt (A) szárítótérben, amelyben a szárí­tandó munkadarabok a rajzon vázlatosan jelzett léceken vannak elrendezve, az (f) kályhák sorozata van elrendezve, ame­lyekbe a fáradt elégési gázok az (f2) csa- 55 torna útján beáramolhatnak, ha az illető kályha (fl) zárászervét nyitjuk. A közös (d) gázcsatornában áramló elégési gázok tehát az (fl) zárószervek nyitása, illetve zárása által bármelyik (f) fűtőkályhába 60 vagy esetleg több ilyen fűtőkályhába irá­nyíthatók. Mint a 2. ábrán lálható, a közös (d) gázcsatorna a (g) kürtővel közlekedik és az elégési gázoknak ezen kürtő felé való 65 áramlását szabályozó, pl. átállítható (h) csapóajtó gyanánt kiképezett vezérlőszerv segélyével az elégési gázokat, melyek a (d) csatornába a (c) elzárószervek segélyé­vel éppen el nem zárt egyik (b) csatorna- 70 ból jutnak vagy közvetlenül vagy pedig kerülő úton juttathatjuk a (g) kürtőbe. A kerülő út létesítésére a közös (d) csa­torna (d2) áttörésekkel ellátott (dl) vá­laszfal segélyével van megosztva. 75 Az (f) fütőkályhák kiképzése tetszőleges lehet, azokat azonban célszerűen egy­szerű bádogtartályok gyanánt képezzük ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom