94030. lajstromszámú szabadalom • Hideg és melegveszteség ellen való szigetelés

Megjelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 94030. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Hideg- és melegveszteségek ellen való szigetelés. Dr. Schmidt Ernő tanár Daiizigf-Langfuhr és Dyckerhoff Ede gyáros Wunstorf Blnuienau/m. A bejelentés napja 1926. évi május hó 20-ika. Hideg- és melegveszteségek ellen való szigetelés gyakran légrétegeket használnak. Tapasztalták azonban, hogy nagyobb vas­tagságú légrétegeknek csak igen kis szi-5 getelő képességük van, mert a melegsugár­zás akadálytalanul áthatol a légrétegen és közvetlenül visz át meleget. Ezért arra kényszerültek, hogy az üregeket, melyek a légrétegekel képezik, messzemenően meg-10 osszák, hogy ezzel a sugárzással való hő­kicserélődés alatt álló felületeknek hőfok­különbségeit csökkentsék. Ilyen megosztás történhetik pl. az üregnek laza töltő anya­gokkal, hullámos kéregpapirrétegekkel, 15 aszbesztrélegekkel stb. való kitöltésével. Légüres tereknél ismeretes, hogy a me­legveszleséget ezüstözött üvegfelületeknek alkalmazásával csökkenteni lehet. Ismere­tes továbbá a melegveszteségek ellen való 20 szigetelésre olyan légrétegeknek használata is, melyeket csupasz (fénylő) bádogleme­zek, főleg ónozott vasbádog, határolnak. Azt is ajánlották már, hogy e bádogleme­zeket besajtolt púpokkal lássuk el, melyek 25 mindjárt a kellő távolságot is fenntartani vannak hivatva az egyes bádoglemezek közt. Ezek a javaslatok azonban a szigete­lési technikában gyakorlati jelentőségre nem tehettek szert, mert megvan az a nagy 30 hátrányuk, hogy a bádoglemez túlságos nagy melegveszteséget okoz, minthogy ek­kor a meleg, a lemezeknek érintkezési he­lyein vagy a besajtolt púpokon, egvik le­. mezről a másikra átterjed. Azonkívül a 35 bádoglemezek túlságosan drágák és a hasz­nálatban túlságosan nehézkes kezelcsűek, minthogy, pl. csőszigeteléseknél, minden egyes csőátmérőhöz külön hajlítógépeken kell azokat előállítani. Merevségük, több bádogköpenynek használata esetén, meg- íö erősítésüknek lassú, folytonos méglazulá­sát okozza, minthogy a magasabb hőfokú belső köpenyek a felmelegedéskor jobban kitágulnak, mint a külsők. A jelen találmány már most mindezeket 45 a hátrányokat megszünteti és azonfelül még egészen különleges előnyt is biztosít. Bádoglemezek helyett itt egészen vékony fémfóliákat, pl. alumíniumból valókat hasz­nálunk. Fémfóliák alatt itt olyan fémlapo- 50 kat értünk, melyek olyan vékonyak, hogy a papir módjára, tekercsekké göngyölhetők és megerőltetés nélkül hozhatók a kívánt alakra. Példaképen 0.002—0.005 mm vas­tagságot adunk meg. A találmány gyakor- 55 lati megvalósításának útjában álló akadá­lyoknak kiküszöbölése mellett a jelen ta­lálmánynál egyébként is még jelentékeny előnyök adódnak. A vékony fémfóliáknak használatánál a 60 döntő előn\r abban van, hogy, a fémnek nagyfokú melegvezető képessége dacára, a fóliák hosszában csak kevés meleg áram­lik tova. A fóliák tehát felfekvési he­lyeikről, még akkor is, ha nagy hőfokú 65 részeket közvetlenül érintenek, csak ke­vés meleget vezetnek el. A vékony fém­fóliák használatának további előnye az, hogy hőkitágulásoknál, a vékony fóliák engednek, tehát a kitágulást nem gá- 70 tolják és így nem gyakorolnak számba­jöhető erőket felfekvési helyeikre. Ezzel szemben, vastagabb bádoglemezeknél és egyéb szilárd testből álló hőszigetelések­nél, eltolódások következnek be a szigete- 75 lendő test és a szigetelés közt, melyek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom