94014. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús szívó- és nyomószivattyú

Megjelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94014. SZÁM. — XXl/c. OSZTÁLY. Forgódugattyús szívó- és nyomószivattyú. Müser Henrik kereskedő Köln-Lindenthal, mint a Masehinenfabrik „Waldau" G. m. 1b. H. Köln (Németország') jogutódja. A bejelentés napja 1925. évi junius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi junius hó 16-ika. Ismeretesek fogazásszerű dugattyús szivattyúk, melyeknél az egyik rész dugatytyúja a másik rész foghézagaiba hatol. Ezen szivattyúk nagyobb fordulatszám és 5 nagyobb nyomás számára alkalmatlanok, mert az együttműködő szerveknek a szívó-és nyomóoldal között fekvő gördülő- és tömítőfelületei a fellépő igénybevételeknek nem felelnek meg. Az alábbiakban leírt 10 forgódugattyús szivattyú több egymás mellett fekvő egyes szivattyúból áll és szerkezete folytán nagy nyomáshoz és nagy fordulatszámokhoz alkalmas. A mellékelt rajz 1. ábrája az (a) tokot 15 a forgástengely irányában metszve és a nem metszett (b, b) forgó testeket felülről nézve mutatja. A (c) szegmensek a (b) forgótest magját félig körülveszik, vagyis mintegy fogat alkotnak, míg a forgótest 20 másik fele foghézagot képez, melybe a másik forgótest foga kapaszkodik, úgyhogy a két forgótest kölcsönösen és egymással kapcsolódva gördül le. A (b) forgótestek forgástengelyük irányában két vagy több 25 ilyen egymás mellett fekvő szegmenssel vannak ellátva és pedig a szegmensek a forgótesteken úgy vannak elrendezve, hogy oldalfelületeik képezik a szomszédos foghézag oldalfalát. Ily módon a foghéza-30 gokban az oldalt elzárt (d) szivattyúterek képződnek, melyekbe a második forgó testnek (c) szegmensei behatolnak és a közeg szállítására szolgáló dugattyúk gyanánt működnek. Mindegyik forgótestnek (c) 35 szegmensei vagy dugattyúi legördülő végeikkel a szomszédos szegmensekhez tömítően csatlakoznak és pedig oly módon, hogy egyik végük a baloldali és másik végük a jobboldali szegmensvéggel tömítőelzárást képez, ami által az egyes szeg- 40 mensek megszakítatlan, lépcsőzetes fogat alkotnak, mely egy vagy több menetben a (b) forgótest magja körül halad. Ugyanily módon halad a fogak között fekvő (d) foghézag is a forgótest körül. 45 Minthogy a (c) szegmensek a forgótest fél kerületére terjednek ki, két-két szegmensnek (g, g)-nél való szoros elzárásánál vagy átlapolásánál az ellenkező végen a szabad (f, f) átmenetek képződnek, melyek 50 az egyik foghézagnak a hozzácsatlakozókkal való közlekedését létrehozzák és melyeken keresztül a szállítandó közeg folytonosan a szívóoldalról a nyomóoldalra juthat. Mindkét forgótest ugyanúgy van 55 berendezve, azzal a különbséggel, hogy a fogdugattyúk és a foghézagok az egyiken jobbmenetűen, a másikon pedig balmene tűen emelkednek. Ezen elrendezés folytán a forgótestek szegmenseikkel és hézagaik- 60 kai egymásba illeszthetők, egymáson kölcsönösen legördülnek és az azokat tömítően körülvevő (a) tokba vannak bezárva. A (d) hézagok ekkor körülzárt szivattyútereket képeznek, melyekbe a (c) szegmen- 65 sek forgódugattyúk módjára behatolnak, a szállítandó közeget az (f, f) nyílásokon át szívják és a szívóoldalról maguk előtt a nyomóoldalra szállítják. A berajzolt nyilak a két forgótest forgásirányát és a szál- 70 lítandó anyag által leírt utait adják meg. Hogy a nyomás a szívóoldalról a nyomóoldal felé jobban fokozódjék, az egyes szivattyú tereket és dugattyúkat különböző