92974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klinkerhez hasonló likacsos anyag előállítására

Megjelent 193 !):*(>. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 92914. SZÁM. — XVII/rl. OSZTÁLY. Eljárás klinkerhez hasonló, likacsos anyag előállítására. Liiídmaii Emrik Ivar mérnök Stockholm. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 2-ika. Svédországi elsőbbsége 1925. évi augusztus hó 6-ika. A jelen találmány tárgya oly eljárás, mellyel klinikerhez hasonló, de likacsos anyagot állíthatunk elő, mely könnyűsége, hőszigetelőképessége és olcsósága 5 folytán építőanyagnak vagy betonadaléknaik stb. használható. Ismeretes, hogy ásványok, de különösein az eruptív eredetűek, melegítéskor különféle összetételű gázokat bocsátanak 10 ki magukból. Minthogy az agyag és az agyagtartalmú anyagok elmállott ásványok keverékéből állanak, az agyagra is áll az, hogy melegítéskor gázokat bocsát ki. Ha agyagokat alkalmas módon beví-15 tünk, a keletkező gázok az agyagok kitágítására szolgálhatnak, különösen akkor, ha a hevítés úgy történik, hogy a gázfejlődés az agyagok •megpuhulásának határa felett következik be. 20 Ajánlották eddig könnyű, likacsos (porózus) anyagoknak hevítés útján agyagból való előállítását oly módon, hogy kiterjieszikedő gázokkal kitágítják a tömeget. Az ilyen eljárásban azonban több 25 fontos körülméinyt figyelmen kívül hagytak, mely körülményeik azt okozták, hogy a gázok túikorán távoztak el, úgyhogy a témyleges megömlés idejére már nem volt elegendő gáz erélyes megduzzasztás elóré-30 séne viagy pedig a megömlés folyamata úgy ment végbe, hogy az anyag összetartósága túlnagy ellenállást fejtett ki a bezárt s a tömeget kitágítani törekvő gázokkal szemiben. Eddig ismert eljárással 35 csak oly anyagot sikerült előállítani, melynek fajsúlya általában nagyobb 1-nél. A jelen találmány szerint a kivánt terméket agyag, különösen negyedkori agyag megömlesztésével olyképen állít-40 juik elő, hogy az agyagot eleinte meglehetős gyorsan az olvadáspontot megközelítő hőmiársákletrie, pl. 1000—1050° C-ra, majid pediig óvatosan továbbhevítjük, miig csaik teljes tömegéiben nehezen folyós halmazállapotúvá nem lett, mire 45 az öimlesztés folyamatát lezárjuk. Az eljárást tehát mindenekelőtt az jellemzi, hoigy a hőmérsékletet az ömlesztós folyamata alatt folytatólagosan emeljük. Ha ellenben az ömlesztés úgy történnék, 50 hogy a hőmérsékletet lassan fokozzuk, vagy pediig, úgyhogy a legnagyobb hőmérsékletet a magömlés kezdetekor alkalmazzuk, akkor nagymennyiségű gáz távozhatnék el, még mielőtt az agyag el- 55 érte volna a megpuihulás hiatárát. A terjeszkedés főidejére ekkor már csak kevés gáz maradna. Ezt a hátrányt kiküszöböljük, ha a megömlesztós folyamata a jelen találmány szerint megy végbe. 60 Az eddig ismert ömLesztőelj árasok egyikében sem mentek annyira, hogy az anyagot tökéletesen megömilesztett, nehezen folyás állapotba hozták, hanem legfeljebb addig folytatták a megömlesztést, 65 míg a darabok vagy a részecskék felületéin helyi megömlósek nem léptek fel, amelyek folytán szívós, képlékeny tömeggé ragacsolódtak össze. Semmi esetre sem értek azonban el minden részecskéjében 70 megöimlesztett tömeget. Az anyag összetartósága folytán ugyanis túlniagy volt az az ellenállás, melyet a bezárt gázoknak egy eredményes kitágítás számára le kellett volna győzniök. A bezárt gá- 75 zokinak az anyagot kiterjesztő képességét tehát távolról sem használták ki. Ez a jelen találmány szerint csak akkor lehetséges, ha a megömlesztést annyira visszük, hogy a tömeg teljes egészében 80