92959. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos lámpák vagy hasonló berendezések alzatának és búrájának egymáshoz képest való beállítására

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. f MAGYAR KIRÁLYI jKEgfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92959. SZÁM. — VII/li. OSZTÁLY. Berendezés elektromos lámpák vagy hasonló berendezések alzatának és burájának egymáshoz képest való beállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1926. évi április hó 28-ika. Hollandiai elsőbbsége 1925. évi junius hó 12-ike. A találmány elektromos lámpák vagy hasonló berendezések alzatának és burá­jának egymáshoz képeist való beállítására szolgáló berendezésre vonatkozik, mely 5 különösen a bura és az alzat egymáshoz képest való eentrálására alkalmas, mielőtt ezen részek az úgynevezett alzatgépben egymáson megerősíttetnek. Ezen eentrálást jelenleg általában kéz-10 zel eszközlik, amikoris a munka teljesen azon egyéntől függ, aki a burákat és az alzatokat az alzatgépbe behelyezi, úgy­hogy hanyag munka esetében ferdén rá­helyezett alzatok következtében a lámpák 15 előállításánál sok selejtes termék adódik. Ezen hátrány kiküszöbölésére az alzat­gépen oly berendezést alkalmazunk, mely az egyes lámparészeket a gépbe való be­helyezésük után egymáshoz képest be-20 állítja. Ezen célból egymáshoz képest mozgatható két tartószervet alkalmazunk, az egyiket az alzat, a másikat pedig a bura számára, mimellett a tartószerve által felvett alzat és a tartószerve által 25 felvett bura hossztengelye állandóan egy ponton halad át. Az alzat és a bura egymáshoz képest elméletileg az esetben van a legjobban beállítva, ha azok hossztengelye egymás 30 mentén vagy egymással párhuzamosan fekszik. Ezt azáltal érhetjük el, hogy ezen hossztengelyek metszési pontját a vég­telenbe toljuk ki. Miután azonban ez szer­kezeti nehézségekkel jár, a kiigazítóberen-35 dezést akként szerkesztjük, hogy ezen hossztengelyek metszési pontja az alzat­tól és a burától lehetőleg távol feküdjék. Ügy az alzat, mint pedig a bura szá­mára való tartószervet mozgathatóan ren­dezhetjük el. A találmány egyik fogana- 40 tosítási alakja értelmében azonban ezen tartószervek egyike el nem mozgathatóan van elrendezve, míg a másik tartószerv az el nem mozgatható tartószerv hosszten gelyében elcsúsztatható pont körül for- 45 gatható. A találmány értelmében a mozgatható tartószerv forgáspontját egyetlen irány­ban mozgató berendezést alkalmazunk, amikoris ezen forgáspontot független 50 erőforrás lűozgatja újból vissza. A mozgatható tartószervet tehát min­denekelőtt egy bizonyos irányban mozgat­juk, azután pedig azt egy független erő­forrás visszamozgatja. Ha már most a 55 bura tartószervét mozgathatóan, az alzat tartószervét pedig el nem mozgathatóan rendezzük el, ezáltal azon előnyt érjük el, hogy bura az alzattól függetlenül tar­tatik fogva, mozgattatik és centráltatik 60 az alzathoz képest, majd pedig ezen el nem mozgathatóan megfogott alzatba egy független erőforrás által beszorítta­tik. A bura centrálása céljából azt tartó­szervében akként tartjuk fogva, hogy a 65 bura hossztengelye állandóan a tartó­szerv forgáspontján menjen át. Ezen cél­ból a tartószenvet markolók gyanánt ké­pezzük ki és a markolók nyitására és zá­rására [szolgáló berendezést alkalmazunk 70 akként, hogy a megfogott bura hosszten­gelye állandóan a tartószerv forgáspont­ján menjen át. Ezen célból a markolókat forgathatóan rendezzük el és oly fogas szektorokkal kötjük össze, melyek ugyan- 75 azon fogasrúdba kapaszkodnak. Ezen fogasrúd kardanikus gyűrűk által hor­dott perselyben fel- és lemozgatható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom