92958. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső

Megjelent 1930. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92958. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Röntgen-cső. N. V. Philips* Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1925. évi május hó 28-ika. Hollandiai elsőbbsége 1924. évi julius hó 23-ika. A találmány tárgya Röntgen-cső, különösen pedig oly Röntgen-eső, melynél az antikatóda hatásos része wolframból van előállítva. Rádiógrafikai célok számára 5 való Röntgen-csövek használata alkalmával rendszerint igen rövid idő alatt az antikatóda kis résziéin igen nagy energiái összpontosítunk, azonban gyógyászati célokra való Röntgen-csöveknél is gyakran 10 nagy energiát vezetünk az antikatódába. Ezen energia elvezetésére már számos megoldást hoztak javaslatba, melyek hővezetésen vagy hősugárzáson alapulnak. Ezen segédeszközök dacára azonban elő-15 fordul, hogy az antikatódába vezetett energia nem vezethető el oly gyorsan, hogy ezáltal az antikatóda beégése elíkerültetnék. A találmány célja egy Röntgen-cső oly 20 szerkezeti megoldásának létesítése, melynél igen kis gyújtófolttól annyi energia vezethető el, hogy az antikatóda beégésének veszélye jelentékenyen csökkenttetik. 25 A találmány szerinti, wolf rámantika • tódával ellátott Röntgen-csövet az jellemzi, hogy az antikatóda a gyújtófolt helyén kivájással van ellátva. Miután az ilyein Röntgen-csőnél a gyújtófolt ennél-30 fogva az antikatodódában kiképezett üregben foglal helyet, a hűtés jelentékenyen hatásosabb lehet, mint oly Röntgencsövek esetéiben, melyek antikatódája laposan vam kiiképezve. A találmány sze-85 rinti Röntgen-csöveknél ugyanis az antikatódának a katódasugarak behatásának kitett részié és a kilépő Röntgen-sugárryaláib keresztmetszete közötti felületi arány nagyabb, mint a lapos antikatódá-40 val bíró Röntgen-csöveik esetében. Lapos antikatódával bíró Röntgen-csöveknél, melyeknél az antikatóda felülete a Röntgen-sugárnyaláb irányával legtöbbnyire 45°-nyi szöget zár be, a gyújtóifolt felüleíének és a kilépő Röntgen-sugárnyaláb 45 keresztmetszetének viszonya kiiz^l j/ 2. Ezzel szemben a találmány szerinti Röntgen-icsövieknél, melyek antikatódája pl. 30°-nyi csúcsszöggel bíró kúpalakú üreget képez, a gyujtófolt felületének és a kúp 50 tengelye irányában kilépő Röntgen-,sugárnyaláb keresztmetszetének viszonya közel (4, 2). Ezen okból tehát egy adott képélesség esetében az antikatóda lehűlése a találmány alkalmazása folytán in- 55 tenzívebb lesz, mint oly Röntgen-csöveknél, melyeknél az antikatóda hatásos része lapos síkot képez. A találmány szerinti Röntgen-csövek további előnye, -hogy az antikatóda üregé- 60 ben közel mezőmentes tér van jelen. Amíg tehát az ismert Röntgen-csöveknél gyakran előfordul, hogy a katóda és az antikatóda közötti erős mező az izzó antikatódáról wolfrámdarabocskákat ragad 65 el, ezen eset a találmány szerinti Röntgencsöveknél a már említett közel miezömentes tér jelenléte következtében csak csekély mértékben fog bekövetkezni, úgyhogy az antikatóda megsérülésének ve- 70 szélye ezen okból is csökken. A rajzon a találmány tárgyának foga-11 atosíítási példája látható. Az (1) féimedényben a (2) izzókatóda van megerősítve. A fémedény falán a (3) 75 fémfedő van megerősítve, amelyben egy nyílás foglal helyet, mely előtt .felületé-11 ek egy részével a (4) antikatóda van elrendezve. A külső oldalán pl. krómvasból