92948. lajstromszámú szabadalom • Vihartálló lámpa
Megjelent 31>.'»0. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffR«fl| SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 92948. SZÁM. — H/d. OSZTÁLY. Vihartálló lámpa. Magyar Fém- és Lámpaárugryár K.-T. Budapest. A bejelentés napja 1925. évi december hó 22-ike. Az ismert vihartálló lámpák a használatban többé-kevésbbé beváltak mindaddig, amíg egyrészt a lámpa lángzójának különleges szerkezete és másrészt a lámpának 5 védettebb helyen való elrendezése az égést bizonyos mértékig biztosította. Az ismert lámpák azonban nem voltak feltétlenül vihartállók, mert teljesen szabad helyen, pl. hajókon való alkalmazásnál, különösen 10 szélvihar esetében igen gyakran felmondatták a szolgálatot. A találmányt képező lámpánál az égés folytonossága még a legkezdetlegesebb kőolaj-laposlángzók alkalmazása esetében is 15 minden körülmények között, a legerősebb légáramlat felléptekor is feltétlenül biztosítva van. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy az égéstermékeket a lámpából sajátos kiképzésű feltéten át vezetjük el, melynek 20 terei keresztmetszetükben és űrtartalmukban úgy vannak méretezve, hogy a feltét belsejében a gázok teljes egyensúlyban vannak és a szélnek kívülről való becsapása esetében is egyensúlyban maradnak, 25 A mellékelt rajz a találmány értelmében kiképezett lámpának példaképem foganatosítási alakját hajókhoz alkalmas jelzőlámpa alakjában tünteti fel. Az 1. ábra a lámpa függőleges metszete, a 30 2. ábra nagyobb léptékű metszet az 1. ábra 2—2 vonala mentén, a 3. ábra a lámpa keresztmetszete az 1. ábra 3—3 vonala mentén. A 4. ábra ugyanezt a keresztmetszetet na-35 gyobb léptékben mutatja. Az 5. ábra a lampa hátulnézete és a 6. ábra annak felülnézete. Mint az 1. ábrából látható, a lámpa az (1) tokba van zárva. A fényforrást a kö-40 zönséges lapos lángzóval ellátott (2) kőolajlámpa szolgáltatja. Az (1) tok felső részében a találmány értelmében különleges kiképzési feltét van elrendezve, mely az égési gázok elvezetésére szolgál. A gázok a (3) kürtőből mindenekelőtt a felül 45 nyitott (4) hengerbe lépnek, ahol szabadon expandálnak. A (4) hengert kívülről meglehetősen szűk hézaggal az (5) henger veszi körül, melybe a gázok a (4) hengerből irányt változtatva belépnek. Az (5) 50 henger felül zárt és kerületén a (6) nyílásokkal van ellátva. A (4) és (5) hengerek közötti tér kisebb térfogatú, mint a (4) henger belső tere, úgyhogy a gázok kisebbített térfogatuknál fogva az (5) hen- 55 ger (6) nyílásain át fokozott sebességgel lépnek ki és az ismét nagyobb térfogatú (7) hengerbe jutnak, ahol a gázok ismét expandálhatnak és így sebességük egy részét elvesztik. A (7) hen- 60 ger felső része zárt és kevéssel fedele alatt a (8) nyílásokkal van ellátva, melyeket a sisakszerű (9) burkolat vesz körül. Ezen (9) sisak belső tere viszonylag bő és így a gázok ezen utolsó térben már egé- 65 szen kis sebességgel áramolnak. A (9) sisaknak befelé görbített alsó oldalfala nem ér teljesen a (7) henger külső faláig és alatta csekély hézaggal a (10) karima van elrendezve. A teljesen lecsökkentett sebes- 70 ségű gázok a (11) hézagon már sebességváltozás nélkül lépnek át és itt a szabadba jutnak. A gázok áramlásának ismételt irányváltoztatásával, valamint az átáramlási terek 75 váltakozó bővítésével és szűkítésével ezen terek keresztmetszetének és űrtartalmának kellő méretezése mellett a gázokat kivezető feltét belsejében teljes gázegyensúlyt érhetünk el, mely a lámpa nyugodt égését biz- sn
