92920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cseppfolyós tüzelőanyagnak égési erőgépek sűrített égési levegőjébe való bevezetésére

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92920. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cseppfolyós tüzelőanyagnak égési erőgépek sűrített égési levegőjébe való bevezetésére. Braren Lorenz Konrád főmérnök München. A bejelentés napja 1925. évi november hó 17-ike. A találmány eljárásra és ennek kivite­lére alkalmas berendezésre vonatkozik, égési erőgépeknél cseppfolyós tüzelőanyag­nak a sűrített égési levegőbe való beveze-5 tésére. A találmány szerinti eljárás lé­nyege az, hogy tüzelőanyagból és levegő­ből, illetve gázból keveréket létesítünk, a keveréket nyomás alá helyezzük és sza­bályozó szerven át, egy vagy több égési 10 térbe vezetjük. Az égési térbe való bevezetésnél tetemes nyomáscsökkenés lép fel, melynek hatá­sára a keverékben foglalt legkisebb gáz­buborékok expandálnak és a cseppfolyós 15 tüzelőanyag vékony hártyáit szétrepesztik. A bezárt gáz expandálását a sűrített, forró égési levegőtől való melegfelvétel is elő­segíti. A keverékképzést különböző részfolya-20 mátok befolyásolják, melyek egyenként vagy tetszőleges kombinációban találhat­nak alkalmazást. A tüzelőanyagot először is nyomás alatti elporlasztás közben a gázba vezetjük; azután a tüzelőanyagot és 25 a gázt, két vagy több fokozatban keverjük és sűrítjük; azután, együttesen, szűk nyí­lásokon nyomjuk őket át. A keverés ja­vítását, illetve a keverék fenntartását az­által biztosítjuk, hogy a keveréknek nem 30 adunk módot a bomlásra, hanem körfolya­matban vezetjük. A keverékképződés elő­nyösen egy az égési tértől -elkülönített aggregatumban megy végbe. A tüzelőanyag mennyiségét különböző 35 módon szabályozhatjuk. Az egyik esetben mindig csak a kívánt mennyiséget használ­juk fel a keveréshez és az egészet az égési térbe befuvatjuk; egy másik esetben égési folyadékot a használhatónál nagyobb mennyiségben keverjük, sűrítjük és a 40 nyomótérbe szállítjuk, mely bizonyos ke­verékmennyiség tárolására és nyomáski­egyenlítésre szolgál. A tüzelőanyag ekkor a kívánt mennyiségben, elégési hengeren elrendezett, vezérelt befuvató szelepen át 45 vételezhető el, vagy pedig egy a keverék­szivattyúval egyesített mennyiségszabá­lyozó minden egyes égés számára bizonyos keverékmennyiséget áramoltat egy tüzelő­anyagvezetékbe. A vezetékben ezáltal lé- 50 tesített nyomásnövekedés elzáró szelepet emel meg és a szabályozó állásának meg­felelően nagyobb vagy kisebb keverék­mennyiség áramlik az égési térbe. A nagynyomású térből való elvételezés 55 útján történő, utóbb említett szabályozás­nak az az előnye, hogy az égési térbe be­vezetett tüzelőanyagmennyiség a mótor for­dulatszámának függvénye. Ez különösen járművek tekintetében azon kedvező tulaj- 60 donságot vonja maga után, hogy minden beállított szabályozásnál a mótor terhelésé­nek változtathatósága a forgató nyomaték­nak (a bevezetett tüzelőanyagnak) önmű­ködő változásával, megfelelő fordulatszám- 65 változás mellett, minden további intézkedés nélkül felvétetik. A mótor túlnagy terhe­lésénél ugyanis a fordulatszám csökken és a bevezetett tüzelőanyag mennyisége megfelelően növekszik, míg az egyensúlyi 70 helyzet ismét helyreállott; csekélyebb ter­helésnél viszont a gyorsabban futó mótor önműködően kevesebb tüzelőanyagot fog kapni. Több égési térnek és egy a keverókszi- 75 vattyúval egyesített mennyiségű szabályozó elrendezés esetén, a mennyiségi szabályo­zón kívül, elosztót rendezünk el, mely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom