92902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőtakarmányoknak és tápanyagoknak könnyen emészthető fehérje tartalom szerinti dúsítására savnak és enzimnek egyidejű hydrolízisével

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKBB% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92902. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás erőtakarmányoknak és tápanyagoknak könnyen emészthető fehérje tartalom szerinti dúsítására savnak és enzimnek egyidejű hidrolízisével. Boldizsár Lajos vegyész Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 2-ika. Az összes nitrogén meghatározás alap­ján kimutatott proteintartalom, amint is­meretes, sohasem adhatja meg az élet­működéstanilag felhasználható összes fe-5 hérjék mennyiségét, mert a nitrogéntar­talomnak fehérje alapulvétele egyszers­mind a nem fehérje anyagoknak nitrogén­tartalmát is azzá osztályozza. Ez azonban lényegtelen eltéréseket mutatna, ha emel-10 lett a fehérjetartalom nem jelentené ugyanakkor azokat a fehérjéket is, ame­lyek a gyomorműködés véges képessége folytán, mint változatlanok, mint emészt­hetetlenek, nem lennének ismeretesek. 15 Ezeket a fehérjéket különböző eljárások­kal, főleg mechanikai feltárással igyekez­tek élettanilag felhasználhatóbbá tenni, mint pl.: zúzással, poritással, szárazőrlés­sel stb., de ez úgy kémiailag, mint élet-20 tanilag még megközelítő jobb eredménye­ket sem adhatott. Természetszerűleg kö­vetkezett ezután az alkalmas fehérjéknek kitermelése a tápanyagok feldúsítására kioldással és ezt követő kicsapással. 25 Ha ezeket az eljárásokat megfigyeljük, látjuk, hogy rendszerint savas közegű ki­oldást alkalmaznak s így az elérhető ered­mény a savas természetű fehérjék rová­sára eszközöltettek, mert ezek a savas kö-30 zeg behatására változatlanok maradnak. Az ilyen típusú fehérjék kitermelésére azonban éppen úgy szükségessé válik az előkészítés, feltárás és zsírtalanítás, mint az egyszerű feldolgozásnál, azzal a hátrá-85 nyos különbséggel, hogy emellett úgy az összes szénhidrátok, valamint a fehérje­tartálomnak egy bizonyos része veszen­dőbe megy. Mivel az így kitermelt anyag — a termelési költségek miatt csak gyó­gyászat szempontjából jöhet tekintetbe — 40 ezért ezek az eljárások végeredményben oda módosultak, hogy főleg a nagy fizio­lógiai jelentőséggel bíró nitrogéntartalmú anyagokat, a vitamineket termeljék ki. Változatlanok maradtak azonban a táp- 45 anyagok és az erőtakarmányok és a szor­galmazott kutatás bebizonyította, hogy a vizsgálat alapján megadott fehérjetarta­lom és az elérhető eredmény között érték­veszteséget jelentő különbségek vannak, 50 A jelen találmány tárgya már most az, hogy a legkülönbözőbb megoldásokat és szükséges műveleteket úgy egyesítjük, hogy azok folytatólagosan egy üzemi mű­veletbe kapcsolódjanak, többrendbeli és 55 értékes kémiai változások előidézésére, az élettanilag felhasználható anyagoknak minél tökéletesebb előkészítésével. A ta­lálmányt jelentő eljárás bekezdő műve­leteképpen az állati és növényi anyagokat 60 nyomás alatti savas feltárásnak vetjük alá, miáltal a feltárás és a részleges fehérjehidrolizis mellett még a szénhidrá­toknak invertálását és a zsíroknak is tö­kéletes felszabadítását sikerül elérni. 65 Mechanikailag is tökéletes porítást érünk el, miáltal úgy a fehérjék, mint pedig a zsírok szabaddá válnak és azok könnyű el­választását teszik lehetővé és a csontok­ból az anyagba kerülő kálciumsók, a trip- 70 szín működésére egyszersmind aktiváló­lag hatnak. A feltárás befejezése után az ahhoz hozzáadott 1% sav feleslegének leközöm­bösítésére nátrium hidrokarbonátot adunk 75 az 50—60% vizet tartalmazó péphez, mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom