92866. lajstromszámú szabadalom • Csapágy

Megjelent 193Q. évi április hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92866. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Csapágy. Hulsebos Wichert mérnök Laren N. H. A bejelentés napja 1925. évi november hó 4-ike. Hollandiai elsőbbsége 1925. évi február hó 24-ike. A találmány tárgyba csapágy, mely a golyós vagy görgős csapágyak módjára egy belső és egy külső futógyűrűvel bír, melyek között azonban golyók vagy görgők he-5 lyett egy sor tömböcske van elrendezve, melyek alkalmas szerkezetek révén egy­mástól kellő távolságban tartatnak, vagy egymást közvetlenül támasztják s oly ki­képzésűek, hogy a c sapágy működésekor 10 kismérvű elibillenést végeznek. A tömböcs­kék ezen e Ibii lenese folytán az egyes töm­bök és a két futógyűrű között ékalakú kö­zök keletkeznek, melyekbe a tengely meg­felelő forgásiránya mellett az olaj besző-15 ríttatik. Ennek folytán ezen közökben oly magas olajnyomás jön létre, hogy a töm­böcskék gyakorlatilag nem érintik a futó­gyűrűket s a tengely úgyszólván lebegően van az olajban alátámasztva. 20 A tömböcskesor általában akkora szög­sebességgel fog keringeni, amely a belső és külső futógyűrűk szögsebességei közötti értékű s amely mellett az eredő súrlódás a legkisebb. Elképzelhető azon eset is, 25 hogy a tömböcskék az egyik gyűrű sebes­ségével keringenek, vagy az egyik gyűrű­vel együtt helytállnak. Kitűnt, hogy az ilyen szerkezetű csap­ágyban kisebb súrlódás lép fel, mint azon 30 ismert csapágyakban, melyekben hasonló tömböcskék a csapágy helytálló vagy forgó részével vannak kapcsolva. Emellett az ilyen csapágyak egyszerűbbek, tehát ol­csóbban állíthatók elő. 35 A rajzon a találmány tárgyának néhány példája van feltüntetve. Az 1. és 2. ábrában a csapágyaxisra merő­leges, ill. axiális metszetben feltüntetett, ú. n. radiál-csapágy tömböcskéi két gyű­rűből képezett kalitka révén vannak egy- 40 mással kapcsolva. A 3. és 4. ábrák axiális nézetben és met­szetben axiál-csapágyat tüntet fel, melynek tömböcskéi ugyancsak hozzájuk kapcsolt gyűrűk révén tartatnak egymástól kellő 45 távolságban. Az 5—9. ábrák az axisra me­rőleges metszetekben további példákat áb­rázolnak; ezen példáknál a tömböcskék kalitka nélkül vagy különböző szerkezetek révén, vagy pedig közvetlenül egymással 50 támasztatnak alá. Az 1. és 2. ábrabeli (1) belső gyűrű a fel nem tüntetett tengelyre van rög­zítve, míg a belül sphárikusan köszörült (2) külső gyűrű a gépállványban vagy más 55 helytálló részben van ágyazva. Az (1) és (2) gyűrűk között fekszenek a (3) tömböcskék, melyek belső oldalukon hengeres, külső oldalukon sphárikus futófelülettel bírnak s e felületek között, célszerűen közepükön 60 egy-egy (4) csapot befogadó furattal bír­nak. A (4) csapok a tömböcskéktől két­oldalt elrendezett (5) gyűrűkhöz vannak kapcsolva. A tömböcskék oly kiképzésűek, hogy a futófelületek a keringés irányában 65 egymáshoz képest el vannak tolva, úgy­hogy az olaj nyomása oly erőpárokat idéz elő, melyek a tömböcskéket (4) csapjaik körül elbillenteni igyekeznek. Minthogy a tömböcskók nincsenek szorosan a gyűrűk 70 közé fogva, e billentőhatásnak eleget te­hetnek. Ezáltal a töimböcskék és a futó­gyűrűk között ékalakú terek keletkeznek, melyekbe a tengelynek nyíl-irányú forgása esetén az olaj beszoríttatik. Célszerű a 75 tömböcskók futófelületeit egymáshoz ké­pest annyira eltolni, hogy a : b =c : d = kb. 3 :2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom