92830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92830. SZÁM. — IVh/1. (IV/d.) OSZTÁLY. Eljárás aktív szenek előállítására. Dr. TJrbain Edouard bölcsésztudor Paris. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 17-ike. Franciaországi elsőbbsége 1925. évi augusztus hó 22-ike. A növényi vagy állati eredetű anyagok egyszerű elszenesítése útján kapott és áz előzetesen speciális aktiválási kezelésnek alávetett szenek, abszorbeáló képesség 5 dolgában, nem mutatnak lényeges különhséget cseppfolyósítási hőmérsékletüktől nagyon távol fekvő gázok tekintetében, így pl. tetszőleges faszén és egy tudományos kutatáson alapuló eljárás szerint elő-10 állított szén közönséges hőmérsékletnél azonos mennyiségű kénessavat abszorbeál. Ha azonban ugyanezeket a szerveket légköri nyomás alatt és az abszorpciós, vagy ennél valamivel alacsonyabb hőmér-15 sékletnél cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú tesitek gőzeivel hozzuk össze, akkor a szenek abszorpciós tényezői egymástól már lényeges eltérést fognak mutatni. Így pl. egyenlő parciális nyomású 20 benzolgőzökből a faszén súlyának csupán 5—6%-át, az aktív szén ellenben súlyának 40%-át, vagy még ennél többet fog elnyelni. Minthogy a két szénfajtának észreve-25 hető sűrűsége majdnem egyenlő és aktív felületeik, a kénsav abszorpciójára vonatkoztatva azonos nagyságrendűek, ami alig eltérő tömörségre enged következtetni, kénytelenek vagyunk a szenek kémiai 30 tulajdonságai közötti esetleges eltéréseknek nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint a fizikai téréin fekvő eltéréseknek. A hamutartalom úgylátszik teljesen lényegtelen fontosságú, de nem úgy a hid-35 rogéntartalom. A faszénben körülbelül 0.90%, az aktív szénben pedig csak 0.50% hidrogént tartott vissza. Ez a hidrogén alkalmasint szerves vegyületekben van leikötve, mert az akti-40 vált szén még nagy nyomás alatt foganatosított telítés után sem tart vissza annyi hidrogént. Ismételten kitűnt, hogy a nagy aktivitású szenek mindig a csekélyebb hidrogéntartalomban különböznek a kevésbbé ak- 45 tív szenektől. Ez a megállapítás a következő meggondolásra vezetett engem: Ha a gázok abszorpciója eredetileg abszorpciós, vagyis a heterogén széngázfelületek között 50 fellépő jelenség, akkor kell, hogy az adszorpciós folyamatot kapilláris természetű jelenség kövesse, miközben a szénválaszfal által viszonylag mozdulatlanná tett gázmolekulák az ugyanolyan gáz- 55 molekulákra hatnak. Ebből következik, hogy ennek a másik fázisnak szerepe annál fontosabb, minél nagyobb a figyelembe jövő gáz- vagy gőzmolekuláknak az a képessége, hogy a kísérleti hőmérsékletnél 60 a gázalakú halmazállapotból a kompreszszió hatása alatt cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotba menjenek át. Ennek a Langmuir fizikus által már 1916-ban kifejtett elméletnek nagy fontos- 65 ságot tulajdonítok. Megjegyzem különben, hogy a szón pórusaiban visszatartott hidrogénvegyületek hatása alkalmasint csak az abszorpciós jelenség második fázisában nyilvánul meg. Ezen anyagok je- 70 lenléte ugyanis gátolná az első molekuláris réteg molekuláinak kapilláris hatását, melyek a következő molekularétegek által abszorbeáltainak. Ez a jelenség teljesen azonos a környező légkörben elterjedt 75 aethergázoknak a víz felületi feszültségére gyakorolt hatásával. A mellékelt rajz 1. ábrája tetemesen megkönnyíti a találmány megértését. Az ábra kénessav-anhidridnék faszén és ak- sn