92807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakkozott vezetékdrótok előállítására

Megjelent 27 D.'JO. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92807. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Eljárás lakkozott vezetékdrótok előállítására. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1925. évi december hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1924. évi december hó 1-je. Lakkozott vezetékdrótokat általában akként állítanak elő, hogy a lakkot egymás után több rétegben viszik fel a vezetékre. Miután egy-egy réteget a drótra felvittek, 5 azt egy szárítókemencén vezetik; át, amelyben a lakkot kiégetik. Ezt az eljárást eddig akként végezték, hogy a drótot egymásután többször vezették keresztül a lakkréteget felvivő berendezésen és a szá-10 rító berendezésen mindaddig, míg a többszörös bevonás és szárítás után a lakkréteg a kellő vastagságot elérte. Eközben a vezetőtárcsákon ismételten vezették át a kemencén. 15 Ezen eljárás főhátránya abban áll, hogy a belső lakkrétegek az ismételt, égetés következtében gyakran már túlságosan kemények és törékenyek, míg a külső rétegek mág lágyaik. Ezen a hátrányon úgy 20 igyekeztek segíteni, hogy a drótot különböző hőmérsékletű kamrákban szárították, pl. akként, ihogy ia hőfok az egymásra következő csatornákban növekedett. Enmél az eljárásnál is azonban a szokásos keanen-25 ceszerkezetet használták. Az egyes fűtőesatornákiat, amelyeken a vezetéknek sorban át kell haladnia, közvetlenül egymás mellett rendezték el. Ezáltal azonban az egyes csatornáik közötti hőfokkülönbség 30 fenntartása nehézzé vált. Ezen ismert eljárások igen kis átmérőjű vezetékek lakkal való bevonására nem alkalmasaik, mert a vezetéket két csatorna között terelőcsigáikon kell átvezetni. 35 A vékony vezeték nem képes e csigákat meghajtani anélkül, hogy meg ne feszüljön, vagy el ne szakadjon. A csigáknak külön erőforrás által való meghajtása nem tanácsos, mert ha a csigák fordulatszámai között csak igen csekély különb- 40 ség mutatkozik, úgy már a vezetek megfeszül vagy túlságosan befügg. Azonkívül a vezeték folytonos hajlítása és feszítése károsan hat a vezeték anyagára ós a lakkbevonatra. 45 A találmány értelmében e hátrányokat azáltal küszöböljük ki, hogy a fűtőcsatornákat, amelyekben a vezetéket szárítják, legalább részben egy sorban helyezzük el, hogy a vezeték irányváltozásainak szá- 50 mát a szükséges mértékben csökkentsük. Továbbá a fűtőcsatornákat két vagy több egymástól elkülönített szárítókemencében képezzük ki, hogy a különböző hőfokok beállítása a kellő biztonsággal lehetséges 55 legyen. A lakk felvitelére szolgáló készülékek különféle összetételű, konzisztenciájú vagy színű lakkal tölthetők meg, hogy tetszőleges minőségű vezetéket állithassunk elő. 60 A rajz 1. és 2. ábrái az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést tüntetnek fel, amelynél az egy vezetékszál által átfutott valamennyi fűtőcsatorna sorban egymásután van elrendezve. A felvett 65 esetben a csatornák vízszintes síkokban vannak elrendezve. A berendezés továbbá akként van kiképezve, hogy egy-egy csatornasoron 12 vezetékszál halad át. Az (a) állványon a (b) dróttekercsek 70 forgathatólag vannak elrendezve. A róluk lefejtődő (c) drótok (d) vezetőcsigákon át az (el) lakktartányba jutnak, amely a drótokat egy lakkréteggel látja ©1. Ezután az (A) kemence (fl) fűtőcsatornáján, 75 majd amögött az (e2) lakktartányon ha-