92801. lajstromszámú szabadalom • Egymás mellé helyezett csőcsoportokból álló tagolt kazán

Megjelent íí)oO. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 92801. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. £) ^ C> R£ Egymás mellé helyezett csőcsoportokból álló tagozott kazán. Iiheinische Stalilwerke Abt. Rölirenwerke cég- Hilden. A bejelentés napja 1923. évi julíus hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi szeptember hó 30-ika. A jelen találmány tárgya egymás mellé helyezett csőcsoportokból álló tagozott ka­zán, mely csőcsoportok felső és alsó víz­szintes gyüjtőcsövekből és ezekbe bekötött 5 függőleges, szorosan egymás mellett fekvő szűkebb csövekből vannak képezve. Azon célból, hogy az ily tagozott kazá­noknál a rostély fölött egy aknaszerű te­ret létesítünk, amelyben az elégés alul-10 ról, azaz a rostélyról történik, és en­nek megfelelően a fütőgázok is alulról áramolnak a fűtőcsatornákba, a találmány szerint a rostély fölött fekvő gyüjtőcsö­vekbe egymással összekötött csőtoldatok 15 vannak szorosan egymás mellé oly módon bekötve, hogy azok egyrészt az elégési ak­nát, másrészt a szomszédos csőfalakkal fűtőcsatornákat képeznek. Ezáltal az ismeretes, csőcsoportokból ké-20 pezett tagozott kazánokkal szemben a tü­zelőanyagnak és a fűtőgázoknak jóval gaz­daságosabb kihasználását és ezzel a kazán hatásfokának javítását érjük el. A csatolt rajzokon a találmány tárgyá-25 nak két példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán egy tagozott kazán függőleges hosszmetszete, a 2. ábrán függőleges keresztmetszete, a 80 3. ábrán vízszintes metszete van feltün­tetve. A tagozott kazán két ismeretes (a, b) cső­csoportból áll. A (c) rostély fölött levő elégési teret a mellső homlokfalban el-35 rendezeti ajtón keresztül tápláljuk. A (c) rostély hátsó vége fölött a szűk (d) csö­vekből képezett keresztfal van elrendezve. A (d) csövek, felső végükkel, a (c) ros­tély fölött fekvő (a) gyiijtőcsőbe vannak bekötve, míg alsó végük egy vízszintes 40 csőbe torkol (2. ábra). Ily módon a ros­tély fölött egy aknaszerű teret létesítünk, amelyben a tüzelőanyag alulról ég el; a fűtőgázok innen indulnak ki az (f) nyilak irányában, hogy a kazánból (g)-nél ki- 45 lépjenek. A 4. ábrán függőleges keresztmetszet­ben és az 5. ábrán részben vízszintes met­szetben, részlten pedig felülnézetben fel­tüntetett másik foganatosítási alaknál két 50 (d, e) csőfal van az (a) gyüjtőcsövek hosszirányában, egyoldalt, ezekbe bekötve. Az elégési akna táplálása itt felülről, a (h) nyíláson keresztül történik. Az elégési zóna ismét alulról, közvetlenül a (c) ros- 55 tély fölött van. A fűtőgázok útja az (f) nyi­lakkal vau jelölve; a fűtőgázok a kazán Miátsó falának alsó végén, (g)-nél, lépnek ki. Ezen foganatosítási alaknál, mely főleg nagyobb kazánok számára alkalmas, kí- 60 viliről a közép felé növekvő keresztmet­szettel bíró (a) gyüjtőcsövekét alkalma­zunk, a fűlőgázok lehűlésének megfelelően. Szabadalmi igény: Egymás mellé helyezett csőcsoportokból álló 65 t agozott kazán, mely csőcsoportokat felső és alsó vízszintes gyüjtőcsövekből és ezekbe egyoldalt bekötött, szorosan egy­más mellé helyezett függőleges szűk csövekből képezzük, azáltal jellemezve, 70 hogy a rostély fölött fekvő (a) gyűjtő­csövekbe lefelé nyúló és egymással összekötött (d) csőtoldatok vannak be­kötve, melyek felfelé vezető fűtőtest­csatornákat a töltőtértől elválasztanak. 75 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom