92785. lajstromszámú szabadalom • Mozgó hengerrostély
.Ylegj '-lent 1930. évi április l ió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92785. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Mozgó hengerrostély. Patocka Róbert mérnök Nestomitz (Csehszlovákia). Pótszabadalom a 91079. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1922. évi október hó 26-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 30-ika. A jelen találmány tárgya a törzsszabadalomban védett mozgó hengerrostélynak további kiképzése. A törzsszabadalomban említett, egy darabból öntött rostélyhengere-5 ken kívül oly hengerek is ismeretesek, melyek egymás mellett egy tengelyre feltolt egyes tárcsákból állnak, mely tárcsák homlokfogazást képező sugárirányú bevágásokkal vannak ellátva. Ismeretes továbbá a 10 rostélyhengerek folytonos forgó mozgatása oly módon, hogy valamennyi henger azonos sebességgel forog. Ily rostélyoknál a rostélvfelület vagy egyszerűen azáltal keletkezik, hogy ilyen 15 hengereket egymáshoz lehetőleg közel ágyazzák vagy pedig a hengereket egymástól távolabbra ágyazzák és a keletkező hézagokat hidakkal boltozzák át, úgyhogy sík felület keletkezik. Ezek a hidak a 20 henger tengelyére merőlegesek vagy azzal párhuzamosak és egész hosszukban egy darabból állnak. A hidak továbbá vagy szilárdan vannak ágyazva vagy csak a hengerek közé vannak fektetve. 25 A hengerek folytonos egységes mozgatásának az a hátránya, hogy az izzó tüzelőanyag mozgatott rétege a két-két rostélyhenger között ágyazott rostélyhidakon felhalmozódik, minthogy nincsen ideje ahhoz, 30 hogy a forgó hengerekhez jól odatapadjon és ezek által megbízhatóan magával vitessék. Ennek következtében a tüzelőanyag a tüzelés ezen részeiben nem éghet tökéletesen ki, ami jelentékeny kalorikus vesz-35 teségeket okoz. Az ismert rostélyhengerek további hátránya, hogy egy darabból állnak, úgyhogy a rostély bármelyik részének átégésénél az egész hengert ki kell cserélni. Ha a hengerek egyes telt tárcsákból vannak össze- 40 téve, a légvezetés igen tökéletlen, minthogy nem lehet a levegőt a henger belsején át hozzávezetni és a felületen lévő kivágások csakhamar eldugulnak. Egyébként sem felel meg az égési folya- 45 matnak, ha valamennyi henger azonos sebességgel forog. A tüzelőanyagmennyiség ugyanis az elégés folytán folytonosan csökken, a réteg tehát hátrafelé mindinkább alacsonyabb és lazább lesz, úgyhogy nagy 50 mennyiségű hamis levegőt bocsát keresztül. Helytelen a rostélyhidaknak oly elrendezése is, hogy a rostélvfelület megközelítőleg sík legyen, minthogy ez zsugorodó szén esetén összefüggő salakpogácsa kép- 55 ződését támogatja. A hengerek között szilárdan vagy teljesen lazán elrendezett, egy darabból álló hidaknak az a hátránya, hogy a helytálló hidak könnyen elhúzódnak, míg a laza hidak túlságosan felemelkednek, 60 úgyhogy az áteső tüzelőanyag mennyisége növekszik. Ezen hátrányok a találmányt képező mozgó hengerrostélynál teljesen ki vannak küszöbölve. A forgás sebességét az utolsó 65 hengereknél fokozatosan csökkentjük, aminek következtében a kiégett tüzelőanyag a rostély vége felé felhalmozódik és a hamis levegő átlépését meggátolja. Hogy a rostély kezdetén, ahol a tüzelőanyag még 70 nem ég, hamis levegő ne hatoljon be, ,az első hengernek nincsenek léghasítékai. A hengerek tehát rendszeresen állnak meg és emellett a tüzelőanyag jól tapadhat a hengerekhez és általuk biztonsággal továb- 75 bíttatik. A hengerek közötti teret közbenső rostélyok hidalják át, melyek több rövid, alsó