92773. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szavak regisztrálására és a hozzávaló többszörös regiszter

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92713. SZÁM. — IX/b. OSZTÁLY. Eljárás szavak regisztrálására és hozzá való többszörös regiszter. Materna Ferenc rendőrkapitány Igló. A bejelentés napja 1926. évi május hó 5-ike. A találmány tárgya eljárás szavak regisztrálására és hozzá való könyv- vagy karthotékalakú többszörös regiszter. Szótárak, címtárak, tárgymutatók, iióv-5 mutatók, nyilvántartások, karthotékrendszerek szóanyagának feldolgozása, csoportosítása mostanáig a szavaknak az első, ezt követőleg a második, harmadik, negyedik stb. utolsó előtti ós utolsó betű 10 szerinti osztályozásában és az így osztályozott anyagnak összefüggő, osztatlan egymásutánban való regisztrálásából állott. 24 betűs abc-t feltételezve, az első betű szerinti szétválasztásnál (24) csoport, 15 a második betűnél (242

), azaz (576), a harmadik betűnél (243

), azaz (13824), a negyedik betűnél (244

), azaz (331,776 számú) és így tovább alcsoport keletkezik. A legtöbb nyelvben a kettős mássalhangzókra 20 és a több betűből kombinált magánhangzókra való tekintettel nem (24), hanem (30)-nál is több a betűk száma és az osztályozott anyag rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg az alcsoportokon belül, úgy-25|hogy az utolsó betűig a további alcso~portokra való bontást főként a vezérszavaknál átlagosan a (14)-ik fokozatig kell folytatnunk. Ez a munka egyrészt rendkívüli mér-30 tékben időtrabló, állandó figyelmet, főként szótár- és lexikohkészítésnél nagy segédszemélyzetet, gondos ellenőrzést igényel, az alcsoportoknak a keresés céljaira való szétválasztása, elkülönített fel-35 tüntetése egyrészt technikai okokból, (nagy anyag- és térszükséglet, magas költség) nem valósítható meg, másrészt, ha a fenti nehézségektől el is tekintenénk és elkülönítenők az alcsoportok alesoport-40 jait egymástól, ezáltal a keresés munkáját semmivel sem tudnók megkönnyíteni vagy methanikussá tenni, mivel a keresett szavat ugyanabban a sorrendben kell az agynak az utolsó betűig szétbontani, mint ahogy az regisztráltatott. Hogy ez a 45 munka mennyi időveszteséggel jár és milyen koncentrált figyelmet igényel, mi sem igazolja jobban, mint hogy a modern idegorvosok psziohoanalitikai vizsgálatoknál a páciens figyelemkoncentráló- 50 képességét azzal mérik, hogy vele a szótárból szavakat kerestetnek ki. Még a legfegyelmezettebb gondolkodású és szótárkezel ésben teljesen jártas egyén is röv idebb-hosszabb időveszteséggel keresi ki 55 a szavakat, mivel egyrészt a keresés alatt nem tud teljesen kikapcsolódni annak a munkának a gondolatmenetéből, amelyhez a szótárt használja, másrészt keresés közben a szem önkéntelenül is fennakad 60 más szavaknál, ott vesztegel, gyakran új gondolatkapcsolatok keletkeznek és a vesztegelós hosszabb időt is igénybe vesz. Alacsonyabb intelligenciájú egyénieknél, pl. irodai segédmunkaerőknél még az 65 a jelenség is tapasztalható, hogy a betűk helyes sorrendjét nem ismerik teljes biztonsággal és a címikönyvekben, regiszterekben való tétovázó keresésnél ezáltal is sok időt veszítenek. 70 A találmány tárgyát képező regisztráló eljárás és a hozzá való többszörös regiszter mindezen hátrányokat kiküszöbölik, úgy a szétbontást, mint a keresést mechanikussá teszik, különös egyéni figyelmet 75 nem igényelnek, az anya)g könnyen és gyorsan áttekinthető, tér- és anyagszükséglete minimális, viszonylag kevés alcsoport szerinti tagozódás már elégséges a szónak pillanatok alatti kikeresésére, 80