92772. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lemért folyadékmennyiségnek földalatti folyadéktartályból való csapolására
.Ylegj '-lent 1930. évi április l ió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93772. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Berendezés lemért folyadékmennyiségeknek földalatti folyadéktartályból való osapolására. Martiili & Hüneke Maschinenbau A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1926. évi május hó 5-ike. Lemért folyadékmennyiségeknek csapolására szolgáló mindazon ismert berendezések, melyeknél a folyadék, szívó- és nyomószivattyú segélyével, egy földalatti 5 folyadéktartályból szívatik meg és mérőkészüléken nyomatik át, hogy azntán csapoltassák, azt a hátrányt mutatják, hogy visszacsapó szelepnek vagy fenékcsapónak hiányában vagy ezeknek nem tökéletes zá-10 rásánál a folyadék, csapolása után, a szivattyúvezetékekből vagy ezeknek egy részéből a földalatti tartályba folyik vissza. Ha már most oly mérőkészüléket alkalmazunk, mely úgy gáznak, mint folyadéknak rajta 15 keresztül történő vezetése esetén jön működésbe, akkor a kővetkező csapolásnál a szivattyúvezetékekben lévő levegő folytán, a csapolt folyadékmennyiség kisebb lesz, mint az, melyet a mérőkészülék jelez. 20 A jelen találmány ezen hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány szerint a szivattyúvezetékeknek azon részében, mely kiürülhet, oly készüléket alkalmazunk, mely a benne lévő 25 levegőt a mérőkészüléken kívül, e körül elvezeti, amikor is az elvezetés önműködően elzáratik, ha a szivattyúvezetékek egészen megteltek folyadékkal. A találmány által szándékolt célnak el-30 érésére egy, magában véve ismert úszókészüléket alkalmazunk, mely egy be- és kifolyató nyílással ellátott szekrényből áll, melyben egy úszó akként van elrendezve, hogy ennek mentén a befolyató nyílástól 35 a kifolyató nyílásig levegő áramolhatik végig, míg a folyadék, mely a befolyató nyíláson át jut a szekrénybe, úgy hat az úszóra, hogy a kifolyató nyílás elzáratik. Annak elkerülésére, hogy oly szivattyúknál, melyeknél a kifolyató vezetéknek vagy 40 a mérőkészüléknek csapja el van zárva, a nyomás a vezetékben annyira fokozódjék, hogy ennek folytán a szivattyú vagy a vezeték megsérülhetnének, az úszókészülék olyan is lehet, hogy a kifolyató nyílás 45-újból megnyílik, mihelyt ez a nyomás egy bizonyos nagyságot elért. Ezen úszókészüléknél az úszószelepnek fészkét egy csapó képezheti, mely egy bizonyos nyomásnak a folyadékkal megtelt ve- 50 zetékekben történő beálltánál nyittatik és ekként a folyadék számára az úszószekrénynek befolyató nyílásától a kifolyató nyílásáig új utat képez. Azon nyomást, melynél az úszószelepnek 55. fészkét képező csapó nyílik, akként lehet szabályozni, hogy a csapó a szivattyúvezetékekben megengedhető legnagyobb nyomásnál megemeltetik. Ezen célból a csapó egy rúgónak hatása alatt állhat^ mely egy- 60 részt a csapóhoz, másrészt egy állítható ütközőhöz fekszik. Az úszószekrényt előnyösen a szivattyúvezetéknek legmagasabb pontján és körülbelül a kifolyató vezetéknek legmagasabb 65 pontjával egy színben akként rendezzük el, hogy a mérőkészülék úgyszólván zsákban legyen elhelyezve és a vezeték az úszókészülék és a mérőkészülék között mindenkor telve legyen folyadékkal. 70 A leírt berendezésnek lényegesen olcsóbbá tételét azáltal érhetjük el, hogy mindkét szelepet elhagyjuk és helyettük a buborékkiválasztásra egy egyszerű légüstöt építünk be, mely felső végén mindig 75
