92767. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégszerszám szelepszerű szelepszerű vezérlőszervvel és a két dugattyúlöket mindegyike számára való kipufogással

3Iej»jeleiit 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI a^H SZABADALMI BIRÓSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 92767. SZÁM. — Vd/3.: OSZTÁLY. Nyomólégszerszám szelepszerű vezérló'szervvel és a két dugattyúlöket mindegyike számára való kipuffogással. MaschiiieiiTbau-Aktieng'esellschaft H. Flottiiiami & Co. Herne. A bejelentés napja 1925 évi szeptember hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 3-ika. A találmány oly berendezésre vonatko­zik, melynek segélyével azon dugattyúút, mely nyomólégszerszámok ütődugattyú­jának párnázására szükséges, csökkent-5 hető, minek folytán az ismert berendezé­sekhez képest a hengerhossz nagyobb része értékesíthető hasznos lökethossz gyanánt. Ezen lökethosszt tudvalevőleg azon körülmény befolyásolja, hogy a du-10 gattyú hátramenete közben a hátsó hen­gerkamarában kompressziót kell létesí­teni, mely a dugattyúút párnázására szol­gál. Ezen kompresszió azonban rendsze­rint a szükségesnél nagyobb, miután a 15 hátsó hengerkamara teljes légmennyisége komprimáltatik a kipuffogástól kezdve egészen a hengerfedélig. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az emlí­tett párnázásra ezen légmennyiség egy 20 része is elegendő, miért is a találmány szerinti nyomólégszerszámnál gondosko­dunk arról, hogy a hátsó hengerkamara légmentesítése még akkor is folytatódhat, amikor a visszafelé haladó dugattyú a ki-25 puffogó nyílást már elzárta. A hátsó hen­gerkamara és a küllevegő között ezen cél­ból szükséges összekötőnyílás azonban igen szűkre méretezendő, nehogy a hátsó henger kamarának friss gőzzel való meg-30 töltése, tehát a dugattyú munkalökete al­kalmával a kipuffogás túlkorán kezdőd­jék és túlságosan nagy mennyiségű hajtó­közeg menjen veszendőbe, miért is ezen nyílást oly szűkre méretezzük, hogy az a 35 főkipuffogónyílás elzárása után az arány­lag kis légmennyiséget éppen csak át­bocsássa, a dugattyú előrehajtása közben azonban számottevő energiaveszteséget ne idézzen elő. A másik, a mellső hengerkamara szá- 40 mára hasonló berendezést alkalmazunk, ez esetben azonban a főcél abban áll, hogy ezen kamarában ne lépjen fel oly kom­presszió, mely az ütőerőt csökkenti és hogy csakis oly nagyságú kompresszió 45 jöjjön létre, mely a dugattyú üresjárati ütése alkalmával a mellső hengerfedél megvédésére szükséges. A rajzon a találmány tárgyának három foganatosítási példája van egy és ugyan- 50 azon szerszámon feltüntetve. Az utólagos légkibocsátás a (dl) henger­térből a szűk (cl) csatornácskán megy végbe, mely a henger falán átvezetett furat gyanánt van kiképezve és akként 55 van elrendezve, hogy a hengertér ezen részében a (b) dugattyú előtt a kom­presszió csak akkor kezdődik, amikor a (cl) csatornát a (b) dugattyú már elfedte. Ha ellenben a (dl) hengerteret friss leve- 60 gővel töltjük meg, a szűk csatornácska nem jár oly jelentékeny veszteséggel, hogy ezáltal az utólagos légkibocsátás előnye újból kiegyenlíttetnék, miután egyrészt a csatorna rendkívül szűk, azon- 65 ban ezen méretnél is a kompresszió meg­kezdését megakadályozza, másrészt azon­ban ezen csatorna oly közel fekszik a ki­puffogó nyíláshoz, hogy a friss levegő ki­áramlása az ezen a helyen már igen nagy 70 dugattyúsebesség következtében csak egé­szen rövid pillanatig tart. Az utólagos légkibocsátást eszközlő csa­tornácska azonban nem okvetlenül a hen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom