92716. lajstromszámú szabadalom • Kazántelep tápvíztárolóval

Megjelent 193Q. évi április hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92116. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kazántelep tápvíztárolóval. Dr. Ing-. Müller H. Pál mérnök Hannover. 1. pótszabadalom a 89436. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1924. évi január hó 31-ike. A 89436. sz. törzsszabadalom tárgyát tápvíztárolós kazántelep képezi, ahol a tápvizet elgőzölgési hőfokig melegíti elő a kazángőz, s amely kazántelepnél a kazán-5 nyomással működtetett szabályozó oly értelemben vezérli a tároló víztápszelepét, hogy ez utóbbi a kazánnyomás felnövekedőével nyílik, a kazánnyomás lecsökkenésével pedig csukódik. 10 Az ilyen kazántelepnek az a hátránya van, hogy gyenge megterhelések idején, amikor sok tápvíz jut a tárolóba, & teljes kazángőzt, vagy ennek túlnyomó részét lecsapja a tápvíz, úgyhogy kevés, vagy 15 egyáltalán semmi gőz sem jut a túlhevítőkön át a rendeltetési helyre. Minthogy azonban a kazántüzelések erőssége változatlan marad, a túlhevítők hőfelvétele nagyobb leszen, mint azok hőleadása, s 20 így az a veszély fenyeget, hogy a túlhevítők átégnek. Ezt a veszélyt jelen találmány szerint úgy hárítjuk el, hogy a tápvizet — a telep egyéb összefüggéseinek megbolygatása nélkül —• túlhevített gőz 25 hozzákeverésével melegítjük elő a tárolóban. A találmány főelőnye az, hogy csekély gőzfogyasztás idején is valamennyi gőz, amit a kazánok fejlesztenek, tehát az is, 30 ami a tárolóban lecsapódni fog, szükségképpen a túlhevítőkön halad át, úgyhogy ez utóbbiak hatályos védelmet nyernek átégéssel szemben. A rajzok a találmány tárgyának két ki-85 viteli alakját alaprajzi sémában tüntetik fel. Az 1. ábra szerinti telep részei az (a) kazánok, (b) túlhevítők, (c) telített gőzgyüjtő vezeték, (d) túlhevített gőzgyüjtő vezeték és (e) vezeték, amely utóbbi a gé- 40 pekhez visz. Az (f) szivattyú a (g) tárolóba nyomja a vizet, még pedig oly mérvben, amint ezt az (i) vezeték útján a kazánnyomásnak alávetett (h) szabályozó megengedi. Az (e) vezetékből (m) ágon túl- 45 hevített gőz lép be a tárolóba, ott elkeveredik a tápvízzel, amiben lecsapódik. Ha oly fokozott gőzfogyasztásra is kell számítanunk, amelynél a kazánok üzemnyomása időnként mélyen alászáll, akkor 50 az (m) ágba (m') visszacsapó szelepet iktatjuk be, a tárolóból pedig a (k') visszacsapó szeleppel ellátott (k) vezetéket ágaztatjuk le, amely utóbbin át a gőz csak távozhatik a tárolóból, de visszafelé nem jut- 55 hat belé. Ily módon elér jük, hogy azok a gőzök, amelyek önelgőzölgéssel keletkeznek, a (c) telített gőzvezetékhez áramlanak, hogy a (b) túlhevítőkön át ismét a rendeltetési helyre jussanak. 60 A (g) tároló aljáról, önmagában ismeretes (n) önműködő tápszabályozókon át, a kazánokban bekövetkező elgőzölgés mérvében, a kazánokba jut az elgőzölögtetési hőfokra előmelegített víz. A táplálás ezen 65 módja nem befolyásolja az egyes kazánokban a gőzképződést, mert a beérkező víz úgyis elgőzölögtetési hőfokra van már előmelegítve. A (g) tárolónak vagy oly magasan kell lennie, hogy saját esésével 70 folyhassék át onnan a kazánokba a víz, vagy pedig egy (o) nyomószivattyút kell közbeiktatnunk a (g) tároló és az (n) tápszabályozók közé. Az (m) csőág, amely túlhevített gőzt 75 vezet a (g) tárolóba, akár ennek gőz-