92706. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár
Megjelent 193Q. évi április hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS ÍÍ2706. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Biztonsági zár. Kalán János lakatosmester, Rácz Lajos gépészkovácsmester Tass és Kolya Lajos g-épészkovácsmester Szalkszentmárton. A bejelentés napja 1925. évi november hó 14-ike. A találmány célja záraknál és laka toknál az illetéktelen nyitás és utánzás elleni biztonságot hatásos módon, de az eddigieiknél lényegesen egyszerűbb szer-5 kezettel elérni. Az említett biztonság céljaira eddigelé a legkülönbözőbb rendszerek, felette nagyszámban váltaik ismereteseikiké és e rendszerek sok esetben tényleg hatásos biztonságot nyújtottak, de ezt 10 mindig csak aránylag bonyolult szerkezet árán, illetve túlsóik alikatirész alkalmazásával érték el, ajmi egyrészt az előállítási költséget növelte, másrészt a szerkezet üzemképességi és élettartamát esökken-15 tette. A találmány az összes eddigi rendszerektől már az alapelv tekintetében is teljesen eltérő módon oldja meg a biztonság és szerkezeti egyszerűség kérdését és pe-20 dig azáltal, hogy a zárnak a biztonság céljaira szolgáló részét magára a kulcsra és csakis erre helyezi át. Ekként a találmány a tulajdonképenii zárszerkezettől (retesz, rekesztők, rúgó sfcb.) független, 25 miért is a régebbi, lehető legegyszerűbb, egyetlen rekesztővel ellátott zárak is alkalmazhatók anélkül, hogy ez a hatásos biztonságot a legcsekélyebb mértékben is befolyásolná. Enneik következtében, to-30 véibbá ama körülmény folytán, hogy a kulcs, melynek a retesszel, illetve rekesztővel kapcsolódó szaikállrésze is a legegyszerűbb (sírnia négyszög ) alakú lehet, még többszörös biztonság mellett sem bonyo-35 lult, az eddigieiknél jóval olcsóbban előállíthaJtó és egyszerűbben összeszerelhető szerkezetre teszünk szert. A találmány lényege mindenekelőtt abban van, hogy a kulcs szárát a kulcsszaikálltól különválasztjuk, az utóbbit a 40 zár belsejében maradandóan, célszerűen forgathatóan rendezzük el és a két rész között oldható biztonsági kapcsolásról gondoskodunk, melynek egyik fele az egyébként egyszerű nyélalakú kulcsazár 45 végén, másilk fele pedig célszerűen a kulcsszaíkállnak a retesszel, illetve rekesztővel közvetlenül nem kapcsolódó, hüvellyé vagy dióvá kiképezett részében van elrendelve. A zár nyitása vagy zárása 50 céljából a (pl. könkere&zitmetszetű) kulcsszárat a zár tokjának a kulcsszakáll diójával szemben álló, a szokásosnál egyszerűbb (pl. köralakú) nyílásán át megfelelően betoljuk, hogy az említett dióval 55 kapcsolódjék, mire a retesz a kulcs segélyével a rendes módon működtethető; emellett a kulcsszárnak és a diónak egymással kapcsolódó elemei a legkülönbözőbb fajtájú kapcsolások módjára, sőt 60 minden fajtán belül is a legkülönbözőbb módositásokkial zárról-zárra változó alaikban és méretekben képezhetők ki, ami hatásos biztonságot nyújt. Ezenfelül azonban a találmány a kulcsnak az eddigi 65 illetéktelen beavatkozásoknál (még bonyolultabb Wertheim-rendszeírű biztonsági zárakikai kapcsolatban is) tapasztalt, a kulesnyilásnak pl. tészitalenyomat révén történő utánzását teljességgel meghiu- 70 sítja, mert az említett módon a zár belsejében maradandóan elrendezett kulcsszakáll teljesen hozzáférhetetlen, azon egyszerű (köralaikú) kulcsnyílás pedig, melyet a találmány szerinti zár mutat, az 75 illetéktelenek részére nem jelent semmit.