92687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heteroziklusos vegyületek előállítására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKMjflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92687. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás heterociklusos vegyületek előállítására. Deutsche Gold- und Silberscheideanstalt vorm. Rössler Frankfurt a/M. mint dr. Binz Arthur berlini és dr. Ilíith Ourt rangvsdorfi lakosok jog-utóda. Pótszabadalom a 90060. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1925. évi junius hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi junius hó 30-ika. A törzsszabadalomban eljárás vain védve orgános vegyületek előállítására, amely abban van, hogy a piridin-, chinolin- vagy izochinolinsor helyettesített vagy be nem 5 helyettesített diazovegyületeit arzenitekkel, illetőleg ezen sók szabad savaival hozzuk reakcióba. További kutatások azt mutatták, hogy a diazotálás után az antimon is bevezet-10 hető az említett vegyületekbe és ezáltal értékes, új heterociklusos antimoinvegyületekhez juthatunk. így pl. antimonitek vagy antimonosavnak a piridin-, chinolin-, vagy izochinolinsor diazovegyüle-15 teire való behatása útján a megfelelő stibinsavakhoz juthatunk. Á kiindulási anyagok tartalmazhatnak különösen elektronegatív természetű ós gyógyászatilag hatékony szubsztituense-20 ket. E célra tekintetbe jöhetnek pl. a hidroxilcsoport, az aminocsoport, az aoetilammocsoport, a glicilcsoport, továbbá a halogének stb. A találmány értelmében többszörösen helyettesített kiindulási anya-25 gok is feldolgozhatók. Adott esetekben a kívánt szubsztituenseket utólag is bevihetjük a képződött antimanvegyületekbe. Továbbá úgy találtuk, hogy a piridin-, chinolin- és izochinolinsor a találmány 30 szerint előállítható stibirusavainak stb. sói, pl. alkálivegyületei feltűnő méregtelenségükkel tűnnek ki. Ezen felismerés alapján ajánlatos ezen savakat, pL alkálilúggal való teljes vagy részleges semlege-35 sítéssel a megfelelő sókká átalakítani. Az antimon bevitele a diazotált kiindulási anyagokba semleges, savanyú vagy lúgos oldatban ós közönséges vagy magasabb hőmérsékleten történheti. Ajánlatos a mindenkori legjobb módszert elő- 40 zetes kísérletekkel megállapítani. A reakció a komponensek ekvimolekuláris mennyiségeivel hajtható végre, azonban kitűnt, hogy általában előny ösebb azantimoniteket stb. feleslegben, adott esetben 45 nagy feleslegben, pl. a diazotált piridinvagy ehmolinvegyület 1 molekulájára 2—3 molekula vagy még több alkáliantimonitet alkalmazni. Némely esetben előnyösnek mutatkozott a reakciót katalizátorokkal, 50 pl. rézporral előmozdítani. A találmány egyik foganatosítási módja szerint további vegyületekhez juthatunk azáltal, hogy a piridin-, chinolin- vagy izochinolinsornak a találmány szerint 55 vagy más úton előállított stibinsava.it redukálóanyagokkal, alacsonyabb oxidációfokozatba visszük át, pl. a megfelelő stibinoxidekké stb, illetve a megfelelő stibióvegyületekké stb. alakítjuk át. Re- 60 dukálószer gyanánt pL hidroszulfitok, hipofoszforossav, biszulfitek stb. jönnek tekintetbe. A redukció elektrolízis segítségével is végrehajtható. Oxidokból pl. iaz R Sb = 0 típusú stibinoxidokból kiindulva, 65 redukálóanyagokkal hasonló módon juthatunk a megfelelő, R Sb — Sb R típusú stibióvegy öletekhez. A stibinsavaknak stibióvegyületekké való átalakítása kényelmes módot nyújt 70 az első helyein említett vegyületek tisztítására is. PL úgy járunk el, hogy a találmány szerint diazovegyiiletekből vagy akár más módon is előállított stibin-