92680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zöldnövény pép előállítására

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92680. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás zöldnövény-pép előállítására és konzerválására. Ereky Károly oki. gépészmérnök ny. miniszter Budapest. A bejelentés napja 1926. évi május hó 7-ike. A fiatal zöldnövény általánosságban haszonállatainknak legkitűnőbb tápláléka, a mindentevő (omnivorax) állatok azonban aránylag rossz hatásfokkal 5 emésztik meg, mert emésztőnedveik a sejtek plazmájához, az ezt körülvevő cellulózaburok miatt, nem férhetnek hozzá. Fokozottan áll ez a szárított zöldnövényekre (pl. szénára), amelyeknek táp-10 értéke a fris zöldnövényhez képest amúgy is lényegesen csökken. A szénának és általánosságban a szárított zöldnövénynek tápértékcsökkenése a végzett vizsgálatok szerint főleg a következő okokra veze-15 tendő vissza. A zöldnövény levágásával csupán a növényegyed élete szűnik meg, az egyes növényi sejtek azonban tovább küzdenek életükért és eközben a protoplazmában 20 felhalmozott értékes tápanyagokat és a vitaminokat is részben fölemésztik. Minél lassabban megy végbe a száradási folyamat, azaz a növényi sejtek halálküzdelme, annál több tápanyag megy veszen-25 dőbe. Ezt igazolja pl. az a tapasztalati tény is, hogy a forró napon gyorsan megszáradt szénának tápértéke nagyobb, mint a lassan szárított szénáé. A haldokló sejt azonban nemcsak táp-30 anyagot fogyaszt, hanem anyagcseréje sem normális. A beteges anyagcsere eredményekép egyéb káros termékeken kívül fanemű, a sejtfalakba gyorsan lerakodó anyagok keletkeznek, úgyhogy a sejt-85 falak maguk emészthetetlenekké válnak és ilykép a protoplazma körül emészthetetlen burkot alkotnak. A zöldnövények szárítása pl. a széna előállítása során még további veszteségek lépnek fel. A penészgombák és rothadási ^ baktériumok nagy pusztítást végeznek a széna tápanyagkészletében, ezenfelül pedig az elkerülhetetlen mechanikai kezelés (forgatás, gyűjtés, kazalozás stb.) során éppen legfinomabb ós legfiatalabb sejtjei 45 porlódnak el ós töredeznek le. A tápértékben való elértéktelenedés a szárítás folyományakép annyira mehet, hogy pl. a szénában megmaradó tápérték energiakészlete alig múlja felül a meg- 50 emószthetésóhez szükséges energiamenynyiséget. Ezek a veszteségek elkerülhetők volnának, ha szárítás helyett a fiatal zöldnövénynek megfelelő konzerválására más 55 módot találnánk. Eddigelé a konzerválás lényegét abban látták, hogy ez a káros baktériumok elpusztításában és távoltartásában rejlik. Ez a feltevés azonban helytelen; a konzerválás valódi lényege 60 ugyanis abban áll, hogy a konzerválandó anyagot alkotó egyes sejtek egyéni életét kell gyors menetben megszűntetni vagy pedig azoknak életműködését felfüggeszteni. Ehhez képest a jelen eljárás so- 65 rán elvileg csak olyan konzerválási módszerek jöhetnek tekintetbe, amelyek a növény egyes sejtjeit hirtelen megölik, vagy azokat narkotizálják, hogy így egyrészt a tápanyagkészlet részleges felélése, más- 70 részt káros, úgyszólván hullaméregszerű anyagcseretermékek keletkezése megakadályoztassék. Ilyenekként a konzerválás módszereinek köréből a főzés vagy a fagyasztás kínálkozik. Az erre szükségelt 75 szén drágasága folytán azonban gyakor-