92659. lajstromszámú szabadalom • Folyadékemelő berendezés

Meg-jelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jHragBL SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92659. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Folyadékemelő berendezés. Boving- Jens Orten üzemigrazg-ató London. A. bejelentés napja 1926. évi május hó 27-ike. Angolországi elsőbbsége 1925. évi május hó 29-ike. Jelen találmány folyadékemelő berendezésre vonatkozik, melynél a folyadék emelése valamely folyadéktömegnek, mint pl. folyóvíznek magas szintben lévő része 5 és alacsonyabb szintben lévő része közötti magasságkülönbség felhasználásával történik. A folyadéktömeg e két részét az alábbiakban, magas-szintű, illetve alacsony-szintű folyadéknak fogjuk nevezni. .0 A találmány szerinti készülék a következő részekből áll: egy vacuum-kamrából, mely a magasszintű folyadék felett van elrendezve; lefelé irányuló két vezetékből, melyek a vacuum-kamrába torkollnak .5 és evvel együtt egy szivornyát alkotnak, mely arra szolgál, hogy az egyik vezetékben, mi az alábbiakban kifolyatóvezeték néven szerepel és az alacsonyszintű folyadékba merül, leeső folyadék !0 segélyével folyadékot szívjon fel a másik vezetékben, mely az alábbiakban tápvezeték néven szerepel és a magas-szintű folyadékba merül; továbbá egy a kif olya tóvezetéknek felső végén a folyadékbelépés !5 helyén elrendezett légbevezető-szervből vagy fejből, mely arra szolgál, hogy a szivornya-működés alatt a vacuum-kamra levegője a kifolyatóvezetékbe beömlő folyadékkal keveredjék; végűi oly szerkezet!0 bői, mely a vacuum-kamrából kifolyatandó folyadék egy részét a szivornyaműködés folytonosságának megszakítása nélkül önműködően a szabadba bocsátja. Ez a szerkezet egy zárt tartányban, ú. n. 15 középtartányban lehet elrendezve, mely egy vagy több vissza nem csapó szelep révén a vacuum-kamrával közlekedik, úgyhogy a folyadék a nehézségi erő hatása alatt e kamrából a tartányba foly:0 hátik, de a tartányból a kamrába már nem. A berendezéshez tartozik továbbá egy nyitott tartány, mely a felemelt folyadékot összegyűjtő medencét alkothat vagy egy ily medencével közlekedhetik és egy vagy több vissza nem csapó szelep 45 révén a középtartánnyal akként van öszszekötve, hogy a folyadék a középtartányból a nyitott tartányba beléphet, de utóbbiból a középtartányba már nem; azonfelül a berendezés részét alkotja egy idő- 50 szakosan működtetett légszelep vagy légcsap, mely a középtartány és a vacuumkamra felső részeit egymással összekötő csőbe vagy vezetékbe van beiktatva. E légcsap egyik állása mellett összeköttetést 55 létesít a középtartány légtere és a vacuumkamra vacuum-tere között, de ugyanakkor a középtartány és a külső levegő közötti közlekedést megszünteti; viszont egy másik állása mellett megszakítja a középtar- 60 tány légtere ós a vacuum-kamra vacuumtere közötti közlekedést, de egyidejűleg szabaddá teszi a középtartány légterét a külső levegő felé. Ily módon a folyadék először a vacuum-kamrából a középtar- 65 tányba, innen pedig a nyitott tartányba folyik. A kifolyató-vezeték egy cső lehet, mely egy nagyobb átmérőjű külső csőben központosán van elrendezve, mikor is a két 70 cső közötti tér a tápvezetéket alkotja. A bevezető-fej előnyösen akként van kiképezve, hogy a vacuum-kamrában lévő folyadékban ússzék és a kifolyató-vezetéknek teleszkopszerűen kiképezett felső része 75 a bevezető-fejjel van összekötve. Ily módon a bevezető-fej és a kifolyatócsőnek hozzá csatlakozó része, melyen keresztül a folyadék belép, a kamrában lévő folyadék szintjéhez viszonyítva meghatározott hely- 80